Elenyésző hírértékkel bír idehaza, hogy kedden megkezdődik egy tradicionális olimpiai sportág, a súlyemelés világbajnoksága. Ennek oka minimálisan keresendő abban, hogy mindössze két magyar sportoló verseng az egyesült államokbeli Anaheimben (+90 kilogrammban Magát Krisztina, valamint +105-ben Nagy Péter, egyaránt a jövő keddi zárónapon szerepel). Az amúgy sem túl jó marketinggel bíró sportágat behálózó doppingbotrány ugyanis mindent visz.
Olyannyira, hogy kilenc országot eleve kizártak a vb-ről. A tizenöt 2016-os olimpiai aranyból ötöt szerző Kínán, valamint Kazahsztánon túl a Rióban már eleve nem szereplő, de szintén erős Oroszország, valamint Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Moldova, Örményország, Törökország és Ukrajna képviselői sem versenyezhetnek, mert egy évre felfüggesztették őket amiatt, hogy három vagy több pozitív esettel szolgáltak a 2008-as és a 2012-es olimpiákon levett doppingminták újraelemzésekor.
Sőt az észak-koreaiak is hiányoznak, igaz, ők maguk döntöttek így, hivatalos indoklás nélkül. Persze biztosra vehető, hogy a rendező amerikaiakkal való feszült politikai viszony az ok, holott a Rióban egy aranyat és három ezüstöt begyűjtő ország sportolói a megcsappanó mezőnyben tarolhattak volna, sőt a sikert még propagandacélból, a fegyverkezési verseny elemeként is tálalhatták volna. Mindezek mellett szintén borzolja a kedélyeket, hogy az Amerikával ugyancsak nem túl baráti viszonyt ápoló Irán olimpiai címvédőjének, a topfavorit Kiánus Rosztaminak (Kianoush Rostami) csak másodszorra adták meg a vízumot az amerikaiak.
Aján Tamás, a sportág nemzetközi szövetségének (IWF) 2000 óta regnáló magyar elnöke szerint a kilenc ország kizárása tükrözi, hogy elkötelezettek a tiszta sportolók megvédése mellett. Az IWF-nél a cél gyakorlatilag a túlélés, ugyanis júniusban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Thomas Bach ultimátumszerű kijelentést tett, azzal fenyegetőzve, hogy ha idén decemberig nem dolgoznak ki hatékony programot a dopping elleni harcra, a 2024-es olimpián nem kapnak szerepet. (De akár már a 2020-as játékokról is kilökhetik őket, az mindenesetre biztos, hogy nyolcról hétre szűkítették a férfiak súlycsoportjait, és 64-gyel csökkentették a résztvevői létszámot.)
A 2008-as és a 2012-es olimpiákon levett minták újraelemzése 49 pozitív esetet hozott,
a 94 kilós londoni súlycsoportban például ma már az eredetileg ötödik versenyzőnél van az aranyérem, a kilencediknél meg a bronz.
A 2016-ban elvégzett csaknem 9000 tesztnek 1,7 százaléka (169) volt pozitív, ezek alapján például gazdát cserélt két riói olimpiai bronz.
Történelminek nevezte ezt az időszakot Aján Tamás; az IWF-nél külön bizottságot hoztak létre a tiszta sportolók védelméért és a hatékonyabb ellenőrzésekért, a vb-n is több doppingvizsgálat lesz, a legkorszerűbb technológiával elemzik majd a vizelet- és vérmintákat. A vb-éi mellett elsősorban ezek eredményeit várjuk kíváncsian.
