Mire ment a vízilabda a taopénzekkel?

Csaknem 70 milliárd forint támogatást kapott eddig a sportág, az utánpótlás szintjén jönnek is az eredmények.

A pénzek elosztása terén itt sincs olyan politikai elvárás, mint a labdarúgás esetében, ugyanakkor az adatokat böngészve nem lehet nem észrevenni, hogy a vízilabda-szövetség igen jelentős, 2,76 milliárd forintos programot hagyott jóvá a 2015–2016-os szezonra vonatkozóan a II. Kerületi Sport- és Szabadidősport Nonprofit Kft. számára. Az összeget körülbelül hatvan cég adta össze, a legmagasabb felajánlás nem kevesebb mint 400 millió forint volt. Az elnyert támogatásból Pesthidegkúton egy uszoda épül, amihez a kormány további 300 millió forinttal járult hozzá, és a beruházásra 2017 nyarán ki is írták a közbeszerzést. És ha már sportlétesítmény építése, fejlesztése került szóba: a rendszer kezdetétől napjainkig összesen 31 új vagy felújítandó létesítmény, elsősorban uszoda került bele a programba. Ebből 21 új uszoda vagy uszodarész, melyből mostanáig 7 készült el, míg a maradék 14 beruházás folyamatban van. A felújított létesítmények esetén az elkészülési arány jobb, hiszen a tíz szóban forgó projekt fele már be is fejeződött.

A 2011 után következő években ugrásszerűen megnőtt az igazolt játékosok száma: 2013 végére a tao megjelenésekor 4200-ról több mint duplájára, 9300-ra gyarapodott a sportot szövetségi keretek között űzők tábora. Érdekesség, hogy azóta stagnálás van, egyedül 2017-ben emelkedett tízezer fölé az igazolt játékosok száma.

Utánpótlás-válogatottjaink eredményesen, vagy mondjuk azt, az elvárt szinten szerepelnek a tao időszakában. A leginkább kiugró esztendő ebből a szempontból mindenképpen a 2014-es, ugyanis az U18-as férfiválogatott világbajnokként zárt, míg ugyanezen korosztály női csapata szintén dobogóra állhatott (harmadik lett), ugyanakkor az U19-esek közül a férfiak ezüstéremmel zárták a vb-t, míg a hölgyek a negyedik helyen végeztek. Olyan esztendő egyszer sem akadt, amikor a fiataljaink ne álltak volna világ- vagy Európa-bajnoki dobogón, ami nem mondható el egyik látványsportágról sem. Persze a megfelelő utánpótlásképzésért tesznek is: egyre több helyen vállalnak szerepet a vízilabdaklubok az iskolai úszásoktatásban, így elég széles merítési lehetőségük van a tehetségek felkutatására. Persze alap, hogy előbb úszni kell megtanulnia a gyereknek, és utána válthat át pólóra. Eddig összesen három tömegsport típusú, nem igazolt sportolók számára tervezett programot – OMV-Sulipóló, OMV-Pólónyár és MDSZSZ-Pólónyár – indított el a szövetség, és mindhárom sikeresnek mondható.

A szakemberképzésre is jóval többet tudnak költeni, nem véletlen, hogy 2016-ban és 2017-ben az edző- és játékvezető-képzésben majd négymillió forintot fizettek ki csak az oktatókra, míg az összköltség meghaladta az ötmillió forintot. A 2013–15-ös időszakban 43 hallgatóból 30 szerzett edzői képesítést, míg a következő kétéves kurzusban 47-ből 39-en tettek sikeres vizsgát. Az edzők továbbképzésére is gondot fordít az MVLSZ, például tavaly 138-an vettek részt rajta a már végzett trénerek közül. A bírók továbbképzésén tavaly 14-en végeztek, míg a jelenlegi kurzusra 34-en járnak. A digitális titkári tanfolyamokon tavaly 14 fő tett sikeres vizsgát, míg az idei képzésen 17-en vesznek részt.

A Magyar Vízilabda-szövetség 2014 óta folyamatosan ellenőrzi a megítélt támogatások felhasználását. Eddig 59 esetben tettek javaslatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma felé a korábban megítélt összeg visszafizetésére való kötelezést célozva. A támogatás megvonásán túlmenően eddig egyetlen sportszervezetet zártak ki a taorendelet hatálya alól egy év időtartamra.