„Legyünk mi a meglepetéscsapat! A magyar Leicester!”
Nagyratörő szavak, nem véletlen, hogy csak szűk körben hangoztak el. Amikor a kétezres évek második felének egyik üde színfoltja, a Kaposvári Rákóczi öt éve kiesett az élvonalból, nem is süllyedni, hanem zuhanni kezdett, és 2016-ban már a megyei bajnokságban találta magát. Igaz, ott ritka menetelésbe kezdett: a megyei bajnoki cím után 2017 decemberétől, már Waltner Róberttel a kispadon, csak egy esztendőt töltött az NB III-ban, mert azonnal feljutott a másodosztályba, ahonnan ugyancsak egy év leforgása alatt most visszaverekedte magát az élvonalba – tényleg hatalmas meglepetést okozva.
„Az induláskor minden arról szólt, hogy legyen biztos a bennmaradás – emlékszik vissza F. Néber Ákos ügyvezető igazgató. – A harmadik helyen töltöttük a telet, akkor már szó esett arról, hogy jó lenne ezt megtartani vagy akár feljebb lépni. Érkezett Ádám Martin a Vasasból, és bár nem dúskáltunk a pénzben, össze tudtuk hozni a törökországi edzőtábort, minden tőlünk telhetőt megtettünk a zavartalan készülésért, de az érdem elsősorban a játékosoké, valamint Waltner Róberté és a stábjáé.”
A tavasszal a Vasas folyamatosan nyerte a meccseit, jött fel a tabellán a Békéscsaba is, ám a Rákóczi sem tört meg, és egy nyíregyházi vereséget követően nagyon beindult: az utolsó hat fordulóban minden meccsét megnyerve befutott a feljutást jelentő második helyre.
„A bennmaradás emlegetése csak kifelé szólt, el akartam altatni a vetélytársakat – ismeri el Waltner Róbert, aki az öltözőben a cikk elején idézett két mondattal indította el a felkészülést az NB II-re. – Voltak álmaim, játszottunk első osztályú csapatokkal edzőmeccseket, és azok tapasztalatai alapján úgy láttam, elérhető meglepő eredmény is, a realitás és a lehetetlen között nem áthidalhatatlan a távolság. A játékosoknak sohasem beszéltem feljutásról, csak meglepetésről, valamint arról, hogy csak magunkra figyeljünk, dolgozzunk keményen és fegyelmezetten kizárólag a következő meccsre összpontosítva, és a végén meglátjuk, ezzel mire jutunk.”