Józsi bácsi, az intézmény

A ma nyolcvanadik születésnapját ünneplő Garami József büszkélkedhet a magyar edzők közül a legtöbb NB I-es meccsel, szinte mindent elért, amit edző elérhet.

2019. 08. 09. 10:32
Garami József, az MTK vezetõedzõje Fotó: Illyés Tibor
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újságírói pályafutásom egyik legnagyobb elismeréseként hét éve Garami József pécsi otthonában fogadott, sőt – egészen szokatlanul – meg is vendégelt ebéddel, amikor interjút kértem tőle. Igen, Pécsett, mert bár a mester 1993 óta, amikor az Újpesthez szerződött, a fővárosban él, megtartotta pécsi lakását, pedig, ahogy mondta, évente legfeljebb három hetet tölt otthon. Mégis megtartotta, mert ragaszkodik a gyökereihez.

Hosszasan mesélt a pályafutásáról. Nem kesergett amiatt, hogy nem lett belőle első osztályú labdarúgó, hogy csak öt mérkőzés erejéig volt szövetségi kapitány, hogy elküldték az Újpesttől, majd a Fraditól, aztán – átmenetileg – az MTK-tól is. Két dolgot fájlalt csupán. Egyfelől azt, hogy 2011-ben az MTK az ő irányításával kiesett az NB I-ből. Azaz dehogyis az ő irányításával… Emésztette magát hónapokon át, hogy semmi sem sikerül, mert csak utólag döbbent rá, a háttérben más erők alakították a csapat eredményeit.

Másrészt azt, hogy egyre kevesebbeknek fontosak a gyökerek – a futballban is. Felidézte, hogy ifjúkorában tizenegy (!) futballcsapat működött Pécsett – Dózsa, Postás, Bőrgyár, PVSK, Bányász, Pécsbánya, Ércbányász, Helyi Ipar, PEAC, Honvéd és az egyetemi csapat –, amelyek ontották a tehetségeket. Ő maga is fáradhatatlanul kutatta és kutatja őket a mai napig. Nem csak az MTK-ban, ahol az utánpótlásban legfeljebb csak akkor rendeznek nélküle meccset, ha két mérkőzés egy időben kezdődik. Régi vágású mesterként nemcsak edzésen, meccsen, hanem téren, iskolaudvarban, mindenhol lesi a gyerekeket.

A magyar edzők közül Garami József büszkélkedhet a legtöbb NB I-es meccsel, szinte mindent elért, amit edző elérhet. Nem is edző, hanem egyszemélyes intézmény ő ma már. Ma ünnepli a nyolcvanadik születésnapját. Mi mást kívánhatnánk neki, mint hogy még sok tehetség felfedezésében lelje örömét!

Garami József portré

A mesteredző Glück József néven született, majd a pécsi ciszterci gimnáziumban érettségizett Garami 1953-ban kezdett futballozni a Pécsi Dózsa csapatában. Tíz év múlva a PVSK, majd a Komlói Bányász játékosa lett, szerepelt az ifjúsági válogatottban, pályafutását 1967-ben a PVSK-ban fejezte be. A Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-orosz-testnevelés szakán 1964-ben végzett, utánpótlásedzőként először a Pécsi Sportiskolánál tevékenykedett, majd a Pécsi Dózsánál, illetve jogutódjánál, a Pécsi MSC-nél dolgozott, közben a Testnevelési Főiskolán 1971-ben tanári, 1976-ban szakedzői diplomát szerzett. A PMSC felnőtt csapatának vezetőedzői posztját 1985-től 1992-ig töltötte be, ezt tartják a pécsi labdarúgás legsikeresebb időszakának, hiszen a csapat az élvonalban 1986-ban ezüst-, 1991-ben bronzérmes lett, a Magyar Kupában 1987-ben és 1990-ben is döntőt játszott, amit az első alkalommal elveszített, másodszor viszont megnyert. Garami 1985-ben mesteredzői címet kapott, majd 1987-ben öt mérkőzésen szövetségi kapitányként irányította a magyar válogatottat, mérlege két győzelem, egy döntetlen és két vereség. Következő klubcsapatai 1993-tól az Újpest, 1996-tól az MTK, majd 1998-tól pedig a Győri ETO voltak, közben pedig a Magyar Labdarúgó Szövetség edzőbizottságának vezetőjévé is megválasztották. A fővárosi kék-fehérekkel bajnok lett, és bár 2001-ben visszatért a klubhoz, a következő évben a Ferencváros vezetőedzőjévé nevezték ki, s részese volt a 2004-es bajnoki címnek. Másodszor 2004-ban tért vissza az MTK-hoz, ahol előbb szakmai igazgató, majd vezetőedző lett. Amikor 2008. szeptember 19-én 626. alkalommal ült a kispadon élvonalbeli mérkőzésen, megdöntötte Lakat Károly csúcsát, 2013-ban tavaszán pedig az NB I történetének legidősebb szakvezetője lett, sőt 75 évesen egész Európában rekorder volt az aktív edzők között. Vezetőedzői tevékenységét 2015 nyarán háromszoros bajnokként (1997, 2004, 2008) és ötszörös Magyar Kupa-győztesként (1990, 1997, 1998, 2003, 2004), 797 élvonalbeli meccsel a háta mögött fejezte be. A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével 2013-ban tüntették ki, az Orth György-díjat két alkalommal kapta meg, 2008-ban pedig az év legjobb edzőjévé választották. Születésének nyolcvanadik évfordulóján, pénteken nyitják meg a róla elnevezett utánpótlás labdarúgó képzőközpontot a baranyai megyeszékhelyen, így tisztelegnek Garami kiemelkedő edzői munkássága és az utánpótlás-nevelés területén végzett eredményes munkája előtt. (MTI)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.