Stressz helyett önfeledt játék

A hét végén a magyar labdarúgás jövője szempontjából talán a legfontosabb bajnokságban, a magyar utánpótlás első osztályában is megkezdődik a játék. Az új idényben ismét újabb rendszerben; pedig csupán három éve, hogy megreformálták az előző kiírást, azt remélve, hogy az élesebb versenyhelyzet jobban szolgálja a tehetségek fejlődését. Most a fiatalokra nehezedő túl nagy stresszre és az ekképpen sérülő képzési szempontokra hivatkozással változtat — a klubok többsége kérésének eleget téve — a Magyar Labdarúgó-szövetség.

U17-es válogatottunk már készül az idei világbajnokságra Forrás: MLSZ

Nos, ehhez képest az U16 és az U17 együttes eredménye alapján esett ki a nyolcból az utolsó csapat, sőt az U17-ben a sorban következő osztályozóra kényszerült, tehát akár két klub – a mezőny egynegyede – is kieshetett, ráadásul az U19-cel együtt mindhárom korosztályt magával rántva. Mindez oda vezetett, hogy talán az egész világon nem volt olyan bajnokság, ahol annyi edzőt menesztettek, mint a magyar U16-ban és különösen a kulcsfontosságú U17-ben.

U17-es válogatottunk már készül az idei világbajnokságra
Fotó: MLSZ

Székely Zsolt szerint kétségbevonhatatlan, hogy soha nem volt ilyen színvonalas és kiélezett az utánpótlás-bajnokság, mint az előző években. Noha az MTK-t egyszer sem fenyegette a kiesés réme, ő is egyetért a korábbi rendszert ért kifogásokkal.

– Sajnáltuk, hogy javaslatainkat nem vették jobban figyelembe a döntésnél. Mi ennek is hatására úgy láttuk, a kieséstől való félelem sok helyen kontraproduktivitást váltott ki. A tehetségeket nem játszatták fölfelé, a klubok nem kockáztattak, nem tanítottak, nem építkeztek, hanem bent akartak maradni bármi áron, ez pedig nem lehet cél. Közben érthető is, ami érthető, hiszen a pénzt aszerint osztják, hogy ki melyik osztályban szerepel. Előfordult továbbá, hogy az utolsó fordulóban még a negyedik helyezett is izgulhatott az osztályozó miatt, ami értelmetlen stresszhez vezetett – jegyezte meg az MTK szakembere.

Nos, a jövőben az NB I mezőnyét megnövelik, az NB II-ét pedig csökkentik tizenkét csapatra, tavasszal pedig három nyolcas osztályban játszik ki-ki a maga szintjén. De majd csak 2020-tól… A most kezdődő idény ugyanis átmeneti, amelynek végén az első osztályból nem lesz kieső, hanem majd feltöltik négy csapattal. Súlyos stressz helyett tehát önfeledt, tét nélküli játszadozás.

Székely Zsolt egyelőre nem szeretne ítéletet mondani az új rendszerről, mondván, az MTK abban a bajnokságban indul, amit kiírnak, és ott próbálja meg elérni, hogy a fiataljaik fejlődjenek.

– Tökéletes megoldás nincs. Bele kell törődni, hogy miként eddig, ezután sem csak a szakmai érvek mentén alakítják a kiírást. Az MLSZ korábbi törekvése az volt, hogy segítse a felfelé áramlást, de hozott mellé egy olyan szabályt is, amivel megemelte az átigazolási díjakat, és ellehetetlenítette a felfelé áramlást. Most változtattak, de szerintünk az ellentmondás nem szűnt meg: felemelik a létszámot, amivel hátráltatják a felfelé áramlást, viszont leviszik az átigazolási díjakat, amivel pedig segítik azt. Kívülről úgy tűnik, mintha két irányvonal szempontjait vennék figyelembe a döntésnél, amelyek azonban egymással szemben állnak.

Nyilván nem lehet mindent az utánpótlás-bajnoki rendszerre kenni, de újabb adalék, miért vagyunk képtelenek legalább korosztályos szinten felzárkózni az európai elithez.

A klubok kérésére

Sipos Jenő, az MLSZ sajtófőnöke elöljáróban leszögezte, miként 2016-ban, úgy ezen a nyáron is a tulajdonosok, klubvezetők kérésére alakult át a bajnoki rendszer. Az MLSZ a három év tapasztalata alapján alapvetően az alábbi két észrevételt szem előtt tartva változtatott. 1. A csapatok többségét a bajnokság nagy részében fenyegette a kiesés, ami negatívan hatott a csapatok taktikájára, játékstílusára, és defenzív stratégiára ösztönzött. 2. Az eredménykényszer sok esetben gátolta a tehetségek felfelé áramlását. Ezek felszámolása érdekében – említette Sipos Jenő – néhány csapat részéről felmerült a nyolccsapatos zárt bajnokságra való átállás ötlete, amit sem a sportszervezetek többsége, sem az MLSZ szakmai bizottsága nem támogatott. Végül olyan rugalmas rendszert dolgoztak ki, amely a csapatok által megfogalmazott észrevételeknek, kéréseknek, céloknak megfelel.