1960. március 7-én született a morvaországi Ostravában, mindkét szülője a legjobb csehszlovák teniszezők közé tartozott. Természetes, hogy fiuk kezébe is teniszütőt adtak, és ő rendkívül tehetségesnek bizonyult. Már 12 évesen hazája korosztályos bajnoka volt, 14 évesen győzte le először édesanyját, és a csehszlovák szövetség ekkor küldte floridai edzőtáborba. 1976-ban és 1977-ben megnyerte a korosztályos világbajnokságot, egy évvel később a Roland Garros és Wimbledon junior bajnoka lett.
1978-ban kezdte profi pályafutását, 1980-ban már hét versenyen diadalmaskodott, ezek közül hármat három egymást követő héten, három különböző felületen nyert meg, és tagja volt a Davis Kupa-győztes csehszlovák válogatottnak is. Hazája tenisz szövetségével azonban egyre jobban elmérgesedett a viszonya, különösen azután, hogy az 1980-as évek elejétől az Egyesült Államokba költözött. Formálisan soha nem disszidált, de 1986-tól már nem hívták a válogatottba, a csehszlovák sajtó ettől kezdve mellőzte, sikereiről csak pár sorban számoltak be. 1992-től, amikor megkapta az állampolgárságot, már amerikai színekben versenyzett.
Első Grand Slam-döntőjét 1981-ben a Roland Garroson játszotta, de öt szettben kikapott az utolsó nagy címét nyerő Björn Borgtól. 1982-ben megnyerte a Mesterek Tornáját, címét 1983-ban megvédte és az elkövetkező nyolc évben uralta a mezőnyt. Egyhuzamban 157, összesen 270 héten keresztül vezette a világranglistát, négyszer zárta az évet világelsőként (1985, 1986, 1987 és 1989), pályafutása során 94 tornát nyert egyesben.
Nyolc Grand Slam-versenyen győzött (Roland Garros: 1984, 1986, 1987, US Open: 1985, 1986, 1987, Australian Open: 1989, 1990). A wimbledoni bajnoki cím hiányzik a gyűjteményéből, kétszer (1986-ban és 1987-ben is) bejutott a fináléba, de ott alulmaradt. Öt alkalommal nyerte meg a Mesterek Tornáját (1981, 1982, 1985, 1986, 1987), hasonló teljesítménnyel csak Pete Sampras, Roger Federer és Novak Djokovic büszkélkedhet. Lendl viszont az egyetlen, aki egymás után kilencszer jutott a döntőbe és 12-szer egymás után az elődöntőbe, a US Openen pedig 1982 és 1989 között minden évben finalista volt. Karrierje során 1314 mérkőzéséből 1071-et megnyert, ennél jobb mutatója csak Jimmy Connorsnak van.