A sajtónyilvános eseményen a Testnevelési Egyetem képviseletében Prof. DR. h. c. Mocsai Lajos, az egyetem rektora ünnepélyes keretek között együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetőjével Dr. Gál András Leventével, emellett sor került az egyetemi sportéletet érintő XV. FISU Digitális Fórum megrendezésének bejelentésére is, amelyet hibrid formában – vagyis mind online, mind offline módon – tudnak követni az érdeklődők.
Szabó Tünde: Nagy erő rejlik a digitalizációban
Dr. Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: a jövő sportéletének elengedhetetlen része a sport és a testnevelés terén a digitalizáció által kínált lehetőségek feltárása, fejlesztése, alkalmazása. A sportanalitika, a sportinformatika napjainkban egyre hangsúlyosabbá válik és nem csupán a versenysportban, hiszen ezeket a technológiákat éppen úgy be lehet, és be is kell építeni az iskolai sportba, mint az utánpótlás nevelésbe, vagy a szabadidősportba. Az államtitkár a jövőbe vezető út fontos állomásának nevezte a DJP együttműködésével a Testnevelési Egyetemen létrejövő kiválósági központot, amely egy jól átgondolt, tudatos építkezés részeként hozzájárul a digitális sportstratégia minél hatékonyabb megvalósításához.
„Olyan együttműködés lesz ez, amely most kezdődik, de hosszú távon meghatározza a sikert”– jelentette ki a sportért felelős államtitkár. Dr. Szabó Tünde arról is beszélt, hogy milyen nagy erő rejlik a digitalizációban és milyen fontos, hogy a magyar sportélet is lépést tartson azokkal a digitalizációs eszközökkel, amelyek meghatározzák jövőnket.
Mocsai Lajos: A mérések kimutathatják a veszélyforrásokat
Prof. DR. h. c. Mocsai Lajos köszöntőjében elsőként arról beszélt, hogy nagyon keveset tudunk a Covid–19 vírusról, ám a sportolók intenzív vizsgálatán keresztül közelebb juthatunk a valósághoz. Majd azzal folytatta, hogy a sportolói életmód – az utazások, az együttlétek és a bezártság – fokozott kockázatot jelenthet a vírus terjedésének tekintetében. Ebből fakadóan az élsport és a fertőzés kapcsolatának pontosabb megismerése különös módszertant igényel. Harmadikként kiemelte, hogy nagyon jó lenne megtudnunk, hogy a megfertőződött, illetve a fertőzésből kigyógyult sportolók hogyan reagálnak az állóképességi, az erő- és gyorsulási típusú megterhelésekre, illetve a vírus milyen sportágspecifikus reakciókat válthat ki az élsportolókból a jövőben. Az egyetem rektora aláhúzta: a sportolók terheléstani adatai a mérési rendszerek kidolgozása, és folyamatos használata sokat segíthet abban, hogy megelőzzük a jövőbeli tragédiákat. Ki kell dolgoznunk azt a rendszert, amely megmutatja, hogy a fertőzöttség utáni helyzetben milyen veszélyekkel – szövődményekkel, reakciókkal – kell még számolnunk. Végezetül hangsúlyozta, hogy a védettség elérése és az újrafertőződés elkerülése kiemelten fontos ügy, amiben az időnkénti ellenőrzés, továbbá a könnyelműség elkerülése, de legfőképpen a módszerek pontos ismerete és alkalmazása sokat segíthet.