A világbajnokságot ugyanúgy Portugáliában, rendezik, mint a kontinensviadalt. Csak éppen nem lenn, a déli partoknál, Vilamouránál, hanem feljebb, északon, Porto vizeinél.
A vb mától öt napon át zajlik, ugyanúgy nem lesz dupla szorzójú éremfutam, mint az Eb-n. S természetesen Berecz Zsombor ugyanúgy az esélyesek közé tartozik, sőt az Eb-győzelemnek köszönhetően még emelkedett az ázsiója.
A magyar vitorlázó évek óta a szakág legjobbjai közé tartozik. Öt éve, 2016-ban ezüstérmet szerzett az Európa-bajnokságon, amin felbuzdulva a kelleténél talán bátrabban – és rapszodikusabban – vitorlázott a riói olimpián, ahol csupán 12. lett. 2017-ben a hazai rendezésű balatonföldvári világbajnokságon és az Európa-bajnokságon is ötödik lett, 2018-ban óta minden fontos versenyen érmes.
A nagy cél természetesen a tokiói olimpia, ráadásul a finn dingisek utoljára Tokióban versenghetnek érmekért, mert 2024-től ez a hajóosztály – érthetetlenül – lekerül az ötkarikás programból.
Portóban 33 nemzet 60 vitorlázója vetélkedik tíz futamban. A 2019-es győztes, az új-zélandi Josh Junior a címvédő, aki két éve gyakorlatilag nem ült finnben, igaz, közben megnyerte az Emirates Team New Zealand csapattal az America’s Cup-ot. Itt van, szintén nagy esélyesként, a britek négyszeres finn dingi világbajnoka, 2016 olimpiai bajnoka, Giles Scott, aki Berecz Zsombor mögött ezüstérmes volt az Európa-bajnokságon, Vilamourában.
Berecz Zsombor bizakodva készül, s elsősorban már az olimpia jár a fejében. A Magyar Vitorlásszövetség honlapjának arról beszélt, miként élte, éli meg a járvány időszakát.
– A pandémia az én életemből is elvett egy évet, mint mindenki mástól, és a felkészüléseket is eléggé át kellett alakítani, a tavalyi évet teljesen újratervezni, ami komoly kihívás volt anyagi, logisztikai és mentális szempontból is. Úgy gondolom, az utóbbi egy évben a lehető legjobb döntéseket hoztam meg egyénileg és hoztuk meg csapatszinten is. Amikor tavaly kiderült, hogy nem rendezik meg az olimpiát, tudatosan kikapcsoltam a vitorlázást az életemből, és adtam magamnak három hónapot, hogy feltöltődjek és újra neki tudjak ugrani a felkészülésnek.
Azt várom az olimpiáról, hogy kivitorlázzam azt, ami bennem van. Eleinte nagy volt a nyomás, hogy esélyesként tartanak számon, de ezt átfordítottam pozitívumnak a magam számára. Feltettem magamnak a kérdést: miért is csinálom ezt az egészet? Természetesen azért, hogy nyerjek, azért, hogy minél jobb legyek.
