– Nagyon jól érzem magam a bőrömben! Még a feleségem is azzal hízeleg nekem, hogy tíz évet simán letagadhatnék. Cserében azzal udvarolok neki, hogy ő húszat. Jól elvagyunk, ugye? – mondta élcelődve a Nemzeti Sportnak abból az apropóból készült interjúban Bozsik Péter, hogy ma ünnepli a hatvanadi születésnapját.
Az immát öt éve az NB III-as Komárom vezetőedzőjeként dolgozó korábbi szövetségi kapitány elégedetten tekint vissza eddig életére:
– Nincs okom arra, hogy elégedetlen legyek az életemmel. Nyilván tartogatott olyan fordulópontokat, amelyekből nem jöttem ki jól, de szerintem ezt mások is elmondhatják. Bizonyára lehettem volna sikeresebb is, de panaszkodni még véletlenül sem szeretnék. Sok mindent megéltem, sok jó történt velem, azt őrzöm az emlékezetemben. A rosszat meg már rég elfelejtettem.
Bozsik Péter edzői pályafutás legnagyobb eredményeként bajnok lett a ZTE-vel – majd a Bajnokok Ligája selejtezőjében a Manchester United ellen vezethette a zalai együttest –, s ha csak rövid időre is, a válogatott szövetségi kapitányaként is dolgozott. Ezek mellett egy harmadik sikert is említett az interjúban.
– Ennyi idő elteltével is roppant büszke vagyok arra, hogy klubtörténelmet írva megnyertük a bajnokságot, edzői pályafutásom egyik, ha nem a legszebb emléke. A mai napig szeretettel gondolok a játékosokra, a kollégákra, a vezetőkre, a szurkolókra, a városra, Zalaegerszegre. Amit akkor elértünk, hatalmas tett volt, ez örökre összeköt bennünket. A kapitányi időszakom nem úgy alakult, ahogy reméltem, de a válogatottat vezetni a legnagyobb megtiszteltetés, egyben a szakma csúcsa, akit felkérnek rá, annak bármilyen körülmények között igent kell mondania rá. S hogy mi a csúcs? A Vasast a szezon közben vettem át, végül nagy bravúrral a harmadik helyen zártunk, majd következett az egerszegi elsőség – úgy hiszem, magyar edző az idő tájt ennél többet nem érhetett el a magyar labdarúgásban.
Bozsik Péter büszke arra, hogy a kispesti stadion az édesapja nevét viseli.
– Mindig elöntenek az érzelmek, amikor édesapámat elismerik. Ő volt az első, akiről stadiont neveztek el Magyarországon, lélekemelő számomra, hogy a régi létesítmény után az új aréna is a nevét viseli – idézte fel a nyári avatóünnepséget.
