– Riporternek készül?
– Nem, dehogy – felelte nevetve Schäfer András, aki a szerdai, Falco–Körmend kosárlabda-bajnoki döntő első meccse után az M4 Sport kamerája előtt barátját, a szombathelyi csapat egyik legjobbját, Perl Zoltánt faggatta. – Imádom a kosárlabdát, Angliából hazatérve majdhogynem a csarnokba vezetett az első utam. Spontán ötlet volt, hogy én kérdezzem Zolit, szerintem jól sült el.
– Csoda, ami június negyedike és tizennegyedike között történt a magyar válogatottal?
– Nem fogalmaznék így. Aki látta a négy mérkőzést, nem állíthatja, hogy érdemtelenül szereztünk hét pontot. Persze, túlteljesítettük a várakozást, de az említett hét pontért tisztességgel megdolgoztunk. Nem úgy győztük le kétszer Angliát, és nem úgy értünk el döntetlent Németország ellen, hogy találtunk egy gólt, aztán betoltuk a buszt a kapunk elé, hanem úgy, hogy jól játszottunk. Bár lehet, hogy csak az elfogultság beszél belőlem.
– Az angolok elleni idegenbeli találkozó mindent vitt?
– Abszolút! Kimész Angliába és nyersz négy nullára – kell ezt magyarázni?! A másik három mérkőzésnek is megvolt a maga értéke, de kétségtelen, a wolverhamptoni kívánkozik a dobogó tetejére. A tabellára ránézni pedig – hihetetlen!
– Készült egy nagyszerű fotó a lefújást követően: Szalai Ádám és Szoboszlai Dominik társaságában mosolyog, a koreográfia mintha azt sugallná, hogy fél lábon állva egy-egy négyest formáznak meg…
– Jó elgondolás, de nem erről volt szó. Ami a pózt illeti: ez Erling Haaland egyik gólöröme. A történetünk pedig annyi, hogy a mérkőzés előtt olyan felszabadult volt a légkör, hogy arról beszélgettünk, ha vezetünk három góllal, rámegyünk a látványra. Ezt hallva Szalai Ádám azt mondta, legyen négy, és ha tényleg annyi lesz, akkor ő így megáll a kezdőkörben. A négy össze is jött, de addigra már Ádámot és Dominikot is lecserélték, viszont az ünneplés során szóltam nekik, hogy gyerünk, srácok, csináljuk meg! S mielőtt bárki félreértene, a meccs előtt nem a nagyképűség szólt belőlünk, hiszen még a legmerészebb álmainkban sem gondoltuk volna, hogy három vagy négy nullára győzünk. Eddig is tudtuk, és ma is tudjuk, kik vagyunk, hol a helyünk. Csak az elmúlt időszak eredményei adtak annyi önbizalmat és derűt, hogy még az Európa-bajnoki ezüstérmes elleni mérkőzést megelőzően is volt kedvünk viccelődni.
A Nemzeti Sport teljes cikke ITT olvasható el.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, Schäfer András és Szalai Ádám nagyjelenete (Fotó: Nemzeti Sport/Árvai Károly)
Angol–magyar 
