Negyven éve írt világbajnoki csúcsokat a magyar válogatott

A magyar válogatott 1982. június 15-én, a spanyolországi világbajnokság első csoportmérkőzésén 10-1-re győzte le El Salvadort. Ez a találkozó sok mutatóját tekintve is több máig meg nem döntött csúcsot hozott a világbajnokságok történetében, és érdekes módon El Salvador emlékezetébe jobban beleégett, mint a magyar szurkolókéba.

Elche, 1982. június 15. Pölöskei Gábor /b2/ lövését Mora, a salvadori kapus nem tudja hárítani a Magyarország-Salvador VB mérkőzésen június 15-én. Magyarország - El-Salvador10-1. MTI Fotó: Petrovits László Fotó: MTI/Petrovits László

Tényleg jött Kiss és Szentes is, de egyáltalán nem a gólínség miatt, kényszerből. A találkozó csodálatosan alakult magyar szempontból: Nyilasi Tibor góljával már a harmadik percben megszereztük a vezetést, Pölöskei Gábor és Fazekas László góljaival pedig a 23. percben már 3-0-ra mentünk. Ezután következett egy csaknem félórás gólcsend, mielőtt az 50. és az 54. percben újra lőttünk volna kettőt Tóth József és Fazekas révén. Mészöly Kálmán az 55. percben levitte Törőcsik Andrást, akinek a helyére a Vasas támadója, Kiss László állt be, aki aztán csodát tett: a 70. és a 77. perc között mesterhármat ért el, ami azóta is csúcs a világbajnokságok történetében. Szentes Lázár is közbeékelt egy gólt, majd Nyilasi adta meg a 83. percben a kegyelemdöfést annak az El Salvadornak, amelynek a játékosai 5-0-s állásnál úgy ünnepelték a szépítő gólt, mintha megnyerték volna a világbajnokságot.

És, ha már szóba jött Kiss László csúcsa, ez a rekord nincs egyedül. A világbajnokságok históriájában csak a magyar válogatott jutott el két számjegyű szerzett gólig, és holtversenyben saját magával és Jugoszláviával vezeti a legnagyobb különbségű győzelmek listáját is (1954: Magyarország–Dél-Korea 9:0; 1974: Jugoszlávia–Zaire 9-0). De menjünk tovább: sem előtte, sem azóta nem szerzett egyetlen válogatott sem hét gólt egy félidő alatt, csak akkor a magyar. A 2014-es vb-n a németek a brazilok elleni elődöntőben döntötték meg a hét perc alatt szerzett négy gól rekordját (nekik hat perc alatt sikerült), míg a FIFA által szervezett válogatott tornák rekordgólkülönbségét a 2013-as Konföderációs Kupa Spanyolország–Tahiti mérkőzésének 10-0-s végeredménye adta át a múltnak.  

Ekkora siker után az lenne a logikus, ha mi, magyarok rendeznénk népünnepélyt a kerek évfordulókon, ám szinte teljesen feledésbe merült ez a mérkőzés, csupán kellemes epizód maradt. Nyilván azért, mert nem is több annál, hiszen a következő meccsen a sziporkázó Diego Maradona vezérletével Argentína 4-1-re lelépett minket, a belgák ellen némi balszerencsével 1-1-et játszottunk, amivel kiestünk a világbajnokságból, és az El Salvador elleni 10-1 jelentősége hirtelen eltörpült.

Fotó: Reuters/Juha Tamminen/AFLO

Egy salvadori lapkiadó szervezésében 2007-ben a San Salvador-i Estadio Cuscatlánban lejátszották az 1982-es vb-csoportmérkőzés „visszavágóját”. A lelkes 22 ezer nézőnek eleinte ebben a meccsben sem volt sok öröme, hiszen öregfiúink Szentes Lázár és Csongrádi Ferenc góljával a szünetre (55×35 méteres pályán 5+1-es felállásban 2×25 percet játszottak!) 2-0-s előnybe kerültek, de hogy a házigazda megnyugodhasson, arról az 1982-ben is gólt szerző Luis Ramírez (beceneve: Pelé Zapata) gondoskodott, akinek a duplájával kialakult a 2-2-es, közönségboldogító végeredmény. 

A 2012-es megemlékezésre invitáló levél pedig csaknem a kukában végezte. Az MLSZ nem sokat törődött vele, hiszen tudta, június derekán a légiósok és az itthon játszó futballisták is pihennek, nincs olyan klub, amely elengedné őket egy ilyen túrára. Elment egy udvarias visszautasító válasz, és többé senki sem beszélt róla. 

Végül még egy csúcs: a Népsport (korábbi és mai nevén Nemzeti Sport) 1903 óta számon tartott története során egyszer adtak el a lapból ma már elérhetetlenül fantasztikusnak tűnő 400 ezernél is több, pontosabban 420 ezer példányt – 1982. június 16-án. Igen, a 10-1 másnapján.

Borítókép: Pölöskei Gábor a magyar válogatott második gólját lövi (Fotó: MTI/Petrovits László)