A vasárnap véget ért Giro d’Italia három magyar indulójának, Valter Attilának (Groupama–FDJ), Fetter Eriknek (EOLO–Kometa) és Peák Barnabásnak (Intermarché–Wanty) felejthetetlen élmény marad az első három magyarországi szakasz, az óriási szeretet, az elképesztő biztatás; a Giro zárása után pedig kihúzhatták magukat. A budapesti rajtnál felsorakozott 176 bringásból 3445 kilométert letekerve 149 jutott el a veronai célig, közte mindhárom honfitársunk: az összetettben Valter 35., míg az egyaránt első háromhetes körversenyén részt vett Fetter a 83., Peák a 110. helyen végzett. De egyikük sem a minél jobb összetett eredményért szállt harcba, fontos segítőszerepük volt, és ezeket jól megoldották.
A Groupama–FDJ-nél és Intermarché–Wantynál nagy az öröm, előbbi Arnaud Démare révén – aki megszerezte a pontverseny győztesét megillető ciklámen trikót – három szakaszt nyert, míg a Wanty két etapsikert könyvelhetett el, ezek csapatmunkák eredményei. S az EOLO–Kometánál is megdicsérték Fettert, aki többször is belekerült a szökésbe. A szakaszokon Fetter 15., Peák 13., Valter pedig a 19. etapon szökés után Santuario di Castelmontén, a hegyi befutón negyedikként ért célba. De ennek mégsem tudott örülni, mert bizony még előrébb is végezhetett volna.
– Már többször megnéztem a felvételt, de akárhányszor nézem, mindig negyedik vagyok. Ám ezt el kell engednem, és szép lassan sikerül is. Igen, meglehetett volna a győzelem, mert látszott, hogy a végén a három legerősebb versenyző között vagyok, de abban a kanyarban, ami a valóságban nem olyan volt, mint az útvonal térképén, hibáztam, hibáztunk. Azóta százszor átbeszéltük a csapattal a történteket, és próbálom úgy elfogadni, hogy ez egy lecke volt számomra, amiből tanulnom kell. Összességében vegyesek az érzéseim a Giro-szereplésemmel – fogalmazott Valter Attila ma azon az online sajtótájékoztatón, amelyet a Magyar Kerékpáros Szövetség szervezett mindhárom versenyzőnkkel.
Fetter megemlítette, reménykedett abban, hogy valamelyik szökésével „hazaérhet”, vagyis a főmezőny előtt ér be a célba, de őt mindig utolérték, így emiatt maradt benne némi hiányérzet. De gyorsan hozzátette, hogy ez azért már átfordult motivációba. Peák bevallotta, jobban örült volna, ha a 10. szakaszon látványosabban tudja segíteni az etapot megnyerő csapattársát, az eritreai Biniam Girmayt, ám szó nincs arról, hogy ez egy búskomor hangulatú beszélgetés lett volna.
Ehhez adalék, hogy Valter Attila megemlítette, a harmadik héten, északon a hegyekben az olasz zászlók után magyarból volt a legtöbb, és itt esett meg, hogy egy honfitársunk túlságosan közel futott mellette.
– Egy óriási magyar zászló volt a kezében egy husángon, egy kicsit meg is ijedtem. Úgy éreztem, hogy elég gyorsan megyek fel az emelkedőn, de ha valaki futva tartja a tempómat, azért az frusztráló, így meg is kértem az illetőt, hogy inkább ne fusson velem – árulta el Valter Attila.
Még inkább mosolyra fakasztó történet a negyedik szakasz végjátéka, amelyen az Etnára kellett felkapaszkodni, és jól példázza, hogy versenyzőink jó cimborákként évődnek egymással. Fetter Erik szökésben volt, de lemaradt a csoportjából, a szakasz végén pedig technikai problémája volt, és úgy jött át a célvonalon, hogy tolta a kerékpárját.
– A célban értem utol Eriket, kérdeztem, hogy mi történt vele. S egyből megkaptam tőle, hogy ez nem az én Giróm lesz, mert ő úgy is gyorsabb nálam, ha tolja a kerékpárját – mesélte mosolyogva Valter Attila.
Amikor pedig most Peák Barnabásnak egyéb halaszthatatlan teendői miatt hamarabb el kellett köszönnie az online sajtótájékoztatóról, rögtön megkapta: „Gyorsabban szakadt le, mint ahogy a mezőnyről szokott.”
A tavalyi Giro d’Italia elején az összetettben három napon át vezető, így az ikonikus rózsaszín trikóban tekerő Valter Attila a jövőt érintve a következőket mondta:
– Lesz olyan verseny, ahol az összetettért fogok menni, de most legfeljebb a legjobb tizenöt közé jutás lett volna reális. Ezt támasztja alá az is, hogy tavaly Lorenzo Fortunatóval voltam harcban, aki most éppen tizenötödik lett. Ez az a szint, ahonnan nehéz feljebb jutni, éppen ezért az egy évvel ezelőtti tizennegyedik. Helyezésemnél most többet ért volna egy szakaszgyőzelem – jegyezte meg Valter, aki elárulta azt is, hogy nagyon szeretné már magát kipróbálni a másik két Grand Touron is, azaz a Tour de France-on és a Vuelta a Espanán, illetve vágyik arra, hogy egy ilyen viadalon a legjobb tízbe kerüljön összetettben.
Fetter és Peák egy hét pihenőt kapott, de előbbi azért már edzeget, utóbbi pedig csütörtökön ül ismét nyeregbe, mielőtt jövő héten megint edzésbe áll. Valter valamelyest hosszabb pihenőt tart, de már tekert a Giro vége óta. A június második felében esedékes országos bajnokságon várhatóan mindannyian rajthoz állnak majd, Fetter emellett az Eb-re is készül, Valter még az ob előtt részt vesz a Mont Ventoux Challenge elnevezésű viadalon is, amely a híresen nehéz franciaországi hegy tetején zárul.
Borítókép: Fetter Erik, Valter Attila és Peák Barnabás (Forrás: Facebook/Attila Valter)
