Még korai csodát várni Háfra Noémi utódjaitól

A hétvégén zárult junior női kézilabda-világbajnokságon ezüstérmes magyar válogatott szövetségi edzője, ifjabb Kiss Szilárd egyáltalán nem csodálkozik azon, ami az 1998–99-es korosztállyal történt a 2018-ban megnyert vb óta. Harminchárom éve dolgozik az utánpótlásban, tapasztalatai alapján állítja, hogy egy-egy évjáratból legfeljebb három-négy játékos kerülhet a felnőttválogatotthoz, és reálisan egy-két ember tud tartósan megragadni a legmagasabb szinten. Ezért sem érdemes túlzó elvárásokat megfogalmazni a 2018 és 2022 között lejátszott harminc mérkőzéséből csak egyet elveszítő 2002–2003-as korosztály tagjaival szemben.

Ifjabb Kiss Szilárd Fotó: Árvai Károly Forrás: Nemzeti Sport

Az elmúlt hétvégén zárult junior női kézilabda-világbajnokságon a második helyen végzett a magyar válogatott. A 2002–2003-as korosztály ifjabb Kiss Szilárd szövetségi edző és segítői, Papp György és a Győri Audi ETO felnőttcsapatánál is dolgozó Kun Attila vezetésével korábban is sikert sikerre halmozott: 2018-ban serdülő Európa-bajnokságot, 2019-ben ifjúsági, 2021-ben junior Eb-t nyert, a 2018 és 2022 között lejátszott harminc mérkőzésből 29-szer győzött, egy vereséget szenvedett. 

A korosztály hemzseg a tehetségektől: a Vasas irányítóját, Kajdon Blankát beválogatták a vb all star csapatába, a világbajnokságról sérülés miatt lemaradt győri jobbátlövő, Kürthi Laura már bemutatkozott, sőt gólt is szerzett a Bajnokok Ligájában. Ugyanez érvényes az ő távolléte miatt kényszerposzton teljesítő „szlovéniai dublőrére”, a Ferencváros váci kölcsönjátékosára, Ballai Borbálára. A többiek nem a két élklubban kézilabdáznak, de a többség megvetette a lábát a felnőtt mezőnyben, fokozatosan kapja a játékperceket az NB I-ben. A felnőttválogatott irányítója, Vámos Petra húga, Mira a Debrecen balszélsője, a Lokin kívül a Ferencváros, a Mosonmagyaróvár, a Fehérvár, az Érd, a Vasas, a Vác, a Szombathely, a Kisvárda, az MTK, a Békéscsaba és a Budaörs adott játékost a juniorválogatottba. A csapatkapitány, Farkas Johanna győri nevelés, jelenleg Dunaújvárosban játszik.

Fotó: Ihf.info

A látványos utánpótlás-eredményeken felbuzdult, felnőttválogatott sikerekre áhítozó közvélemény már nem először támaszt hatalmas elvárást a fiatalokkal szemben. A 2018-ban a hazai rendezésű junior-világbajnokságon győztes csapat tagjai, a Háfra Noémi nevével fémjelzett 1998–1999-es korosztály játékosai felnőtt szinten, egy-egy fellángolást leszámítva, egyelőre nem váltották meg a világot. Ifjabb Kiss Szilárd szerint ezen nem szabad csodálkozni.

Általában egy sikeres évjáratból három-négy ember kapja meg a lehetőséget felnőttválogatottban. Ez nem hungarikum, nemzetközi példák sora is azt igazolja, hogy közülük egy-kettő tud stabilan ott ragadni a keretben. A Stine Oftedal vezette norvég generáció a kivétel, a győri irányító korosztályából sokan lettek meghatározó játékosok a felnőttválogatottban, de nem ez a jellemző

– mondta lapunknak a tapasztalt szakember. Tehát a lelki egészség megóvása érdekében felesleges siettetni a sikereket.

Ifjabb Kiss Szilárd senkit sem emelt ki név szerint a junior vb-ezüstérmes csapatából; nem feltétlenül azért, mert felesleges terhet rakott volna a kiválasztottakra, vagy nem kívánta vállalni a véleményét a nyilvánosság előtt. Más szempontok vezérelték.

Minden játékosnak más az érési folyamata. Volt olyan tanítványom, akiről mindenki azt hitte, hogy világklasszis lesz, másoknak nem jósoltak nagy jövőt, mégis be tudtak törni a nemzetközi élmezőnybe. A PLER-nél dolgoztam a felnőttválogatottságig eljutó, számos világversenyen szereplő Lékai Mátéval és Balogh Zsolttal. Mindenki tehetségesnek tartotta őket, de a termetük, az alkatuk miatt kételyeket is megfogalmaztak velük kapcsolatban. Aztán mindkét játékos rácáfolt a kétkedőkre

– tájékoztatott a kézilabdáscsaládból (édesapja, idősebb Kiss Szilárd Dunaújvárosban, Veszprémben és a női válogatott élén is tevékenykedett, az ő nevét viseli a siófoki csarnok) származó edző.

A tartós válogatottsikerekhez adott a váz; reális forgatókönyvnek tűnik, hogy az 1998-as, 2000-es, 2002-es és a 2004-es korosztály tagjai előbb-utóbb beverekszik magukat a felnőttválogatottba. Pálinger Katalin, a kézilabda-szövetség női szakágért felelős szakmai alelnöke három éve kijelentette, hogy a 2024-es párizsi olimpián már felnőtt szinten is érezteti a hatását az utánpótlásban elért sikersorozat. Ifjabb Kiss Szilárd ennél visszafogottabban jósolt. – A legutóbbi négy utánpótlás-korosztály nemzetközi színvonalon készült fel. Mint említettem, megfelelő arányban, fokozatosan kell és lehet beépíteni a felnőttválogatottba a fiatalokat. Bizakodó vagyok, hiszem, hogy az említett korosztályok tagjai komoly konkurenciaharcra késztethetik egymást a csapatba kerülésért. Szerintem a 2028-as olimpián lehet ütőképes válogatottunk, de természetesen nem zárom ki, hogy Los Angeles előtt is sikeres legyen a női csapatunk – mondta a „másodállásban” a balatonboglári Nemzeti Kézilabda-akadémián dolgozó szövetségi edző.

Borítókép: Ifjabb Kiss Szilárd óvatosságra int (Fotó: Nemzeti Sport/Árvai Károly)