Autósportos berkekben néhány éve elterjedt, hogy van egy egészen különleges képességű magyar versenyző. Bucsi Attila már tavaly is uralta a Swift Cup Europe-ot, amelyben akkor a 15 futamból tízen az első háromban végzett, ötöt meg is nyert. Idén ezt is felülmúlta, hiszen 2022 mind a tizenegy versenyén őt intették le az első helyen (egy hétvége elmaradt, azért volt kevesebb verseny).
Bajnokságtól függetlenül igen ritka bravúr autósportban, hogy valaki 100 százalékos teljesítménnyel zárjon egy idényt, túraautóban pedig különösen az, hiszen ebben a rendszerben a tizenegy futam több mint a felén, hatszor a fordított rajtrács miatt a nyolcadik helyről kellett rajtolnia, és végül innen verte meg a mezőnyt.
– Még nem fogtam fel igazán, nagyon boldog vagyok, hogy elértem ezt a nagy a célt – árulta el lapunknak Bucsi Attila az elmúlt hétvégi, poznani idényzáró után. – Általában nem szoktam túl sokat gondolkodni egy-egy sikeren vagy kudarcon, de most még csak október eleje van, aránylag korán véget ért a szezon, úgyhogy most lesz idő gondolkodni rajta, és persze a jövőn is.
A Lengyelországban rendezett záró fordulóban három futamot kellett megnyernie a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. támogatását élvező Bucsi Attilának, hogy tökéletes eredménysorral fejezze be az évet, és mint elmondta, volt egy pont, amikor azt hitte, ez nem lehetséges:
– A második futamon a fordított rajtrács miatt a nyolcadik helyről rajtoltam, az elején előztem néhányat, már a negyedik-ötödik helyen voltam, amikor az előttem álló két versenyző összeütközött. Az egyiknek kitört a jobb első futóműve, ami miatt nem tudott kanyarodni, én meg mellette voltam, és tolt le a fűbe. Emiatt többen visszaelőztek, és kezdhettem elölről az egészet. Mire felértem a második helyre, az élen haladónak már nagy előnye volt, ráadásul a legnagyobb ellenfelem volt az, aki egész évben jó időket futott az időmérőkön. Nem hittem, hogy sikerül utolérni és megelőzni, mégis összejött.
Niki Laudára néz fel
Bucsi autóján Niki Lauda matricája is felfedezhető. A Formula–1 legendás világbajnoka 2019-ben, 70 éves korában hunyt el, a fiatal magyar csak felvételekről láthatta versenyezni, s leginkább a James Hunttal való vetélkedését bemutató Hajsza a győzelemért című filmből ismerte meg a történetét.
– Miután először láttam a filmet, naponta többször megnéztem – fogalmazott Bucsi. – Nagyon megfogott, hogy a balesete után, amiben megégett és majdnem belehalt, nem adta fel a harcot, és küzdött tovább. Utána dokumentumfilmeket és eredeti felvételeket is megnéztem a történtekről, mert nagyon érdekelt. A kitartás és a végsőkig való küzdelem miatt nézek fel Laudára, ezért van a matricája az autómon.
Michelisz szerint jobb lesz nála
Bucsi 2019 óta vezet a magyar M1RA csapat színeiben, amely korábban a ma már WTCR-futamgyőztes, Honda-gyári pilóta Tassi Attilát is elindította az úton. Bucsi jelenlegi legnagyobb ellenfele az életkora, ugyanis még mindig csak 15 éves, így túl fiatal ahhoz, hogy a túraautózás csúcsát jelentő TCR-kategóriájú autókkal induljon, ehhez ugyanis 16 év a minimum korhatár. Mindazonáltal a magyar autósport egyetlen világbajnoka, a WTCR bajnoki címét 2019-ben elhódító Michelisz Norbert Bucsiban látja a jövő nagy bajnokát.
– Az, hogy ilyen sokat fejlődött és ilyen gyors tudott lenni idén, azt bizonyítja, hogy nagyon jó kezekben van a M1RA-ban – mondta lapunk érdeklődésére Michelisz. – Őszintén hiszem, hogy Attila egy napon túlszárnyalhatja azt, amit én elértem a pályafutásom alatt.
Bucsi a fiatal kora ellenére rendkívül éretten látja a világot, és láthatóan a sikerek sem szálltak a fejébe, így van remény a meredeken emelkedő pályaív folytatására.
– A szüleim mondogatják nekem, hogy mennyire izgulnak értem – osztotta meg velünk Attila. – Én még nem vagyok szülő, így nem érthetem teljesen azt, amit éreznek, de nem lennék meglepve, ha a pulzusuk háromszor akkora lenne, mint az enyém egy-egy rajt előtt. Érzem, hogy velem együtt élnek meg minden örömöt és bánatot, nélkülük nem tartanék itt.
Mit mondhatnánk, várjuk a folytatást.
Borítókép: Bucsi Attila (Fotó: Szatló Gábor/HUMDA)
