„Micsoda színész!” – sok futballistára mondogatják, de kevésre pozitív hangsúllyal. 1990 nyarán Julio Medem spanyol filmrendező mégis izgatottan ejthette ki e szavakat, miközben a focizó Alonso-fivéreket figyelte a San Sebastian-i strandon. A rendező a készülő Vacas című filmjéhez keresett vörös hajú, tizenegy év körüli baszk kölyköket, és úgy érezte, a kisebbik fiúban rátalált a megálmodott főhősére.
Xabi Alonso édesanyja azonban visszautasította a lehetőséget, így Peru szerepét egy bizonyos Miguel Ángel García játszotta el, a kis Xabi meg tovább kergette a labdát a világhírnév felé vezető úton. Immáron 40 évesen ő ült a rendezői székbe – edzőként Leverkusenben.
Azt nem tudhatjuk, hogy Xabi Alonso milyen színész lett volna, azt ugyanakkor pontosan tudjuk, milyen középpályás vált belőle. Olyan volt a pályán, mint a szív a testben: irányította a „vérkeringést”, lassította vagy éppen gyorsította a játékot. Már fiatalon is ilyen volt, 2000-ben a Real Sociedad edzője, John Toshack a mindössze 19 éves Xabinak adta csapatkapitányi karszalagot, újdonsült vezérével pedig szárnyalt a csapat, amely 2003-ban második lett a spanyol bajnokságban.
Alonso a világ legjobb mélységi irányítói, labdatartó középpályásai közé tartozott, amihez kiemelkedő játékintelligencia, technikai képzettség és a háttérben maradás képessége kellett. Utóbbiról akár azt is mondhatnánk, hogy alázatosság. A poszt legnagyobb mestereire, Xabi Alonso mellett Andrea Pirlóra vagy éppen Toni Kroosra jellemző (volt) a rivaldafény kerülése, miközben halálpontosan tették/teszik a dolgukat.
A spanyolra valló adat született 2014-ben a Bayern München–Köln meccsen, amelyen a bajorok mezében Xabi Alonso 204-szer találkozott a labdával, Bundesliga-rekordot felállítva. Általában nem ő rúgta a gólokat, de a szerepe megkérdőjelezhetetlen volt a 2008 és 2012 között két Európa-bajnoki és egy világbajnoki címet szerző spanyol válogatottban éppúgy, mint a Liverpoolban és a Real Madridban, amelyekkel megnyerte a Bajnokok Ligáját.
A feltámadó Liverpool hőse
Persze emlékezetes gólja így is akadt, mind közül a 2005-ös BL-döntőben lőtt találata volt a leghíresebb, ami nem is lehetett volna drámaibb. Félidőben az AC Milan 3-0-ra vezetett a Liverpool ellen, ám az angolok második félidei csodás feltámadása Alonso egyenlítő góljával vált teljessé. A 61. percben talált be, miután a Liverpool tizenegyeshez jutott. Xabi korábban sosem vállalt büntetőt profi pályafutása alatt, a BL-döntőben tette meg ezt először, és hibázott, Dida kivédte a lövését, de Alonso egyből javított, a kipattanót a kapuba pofozta. Végül a Liverpool tizenegyespárbajban megszerezte az aranyérmet.
