A tavalyi, az egyesült államokbeli Eugene-ben indult „csapatunkat” persze nem lesz nehéz felülmúlni, mert a tengerentúlra csak két versenyzőnk utazott el: a kalapácsvető Halász Bence ötödik lett, a hétpróbázó Krizsán Xéniának pedig távolugrásban mindhárom kísérlete eredménytelen lett, így számára az ötödik próba után véget ért a vb. A világbajnokságra egyébként 23 magyar atléta kvalifikálta magát, de a szakvezetés úgy gondolta, jobb, ha inkább az időben nagyon közeli, az egy hónappal később sorra kerülő, müncheni Eb-re fókuszálunk, ott több lehet a sikerélmény.
Így is lett: 42 versenyzőnk közül kalapácsvetésben Halász Bence 80,92 méteres egyéni csúcsával, valamint Kozák Luca (100 m gát) egyaránt ezüst-, Madarász Viktória (35 km gyaloglás) bronzérmes lett.
A Eugene-t megelőző, 2019-es, dohai vb-n tizenhat versenyzőnk közül Halász a dobogó harmadik fokára állt, női súlylökésben Márton Anita ötödikként zárt.
A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) mai sajtótájékoztatóján Deutsch Péter, a Budapest 2023 Zsivótzky Gyula Programiroda vezetője hangsúlyozta, minden idők legnagyobb létszámú vb-csapata a cél az augusztus 19. és 27. között sorra kerülő világbajnokságon. Ebben a vonatkozásban az 1983 óta íródó vb-históriában a magyar csúcsot az 1999-es, sevillai világbajnokság tartja, itt 28 indulónk volt. Deutsch Péter szerint most 25-35 fős lehet a magyar csapat. Gyulai Miklós, a MASZ elnöke még optimistábban nyilatkozott, szerinte a több éve zajló szakmai programoknak köszönhetően a nehezebb szintek ellenére akár 40 magyar atléta is indulhat a vb-n. A vb-re a nevezési szintek teljesítése mellett az adott számok ranglistájáról is ki lehet jutni – pontgyűjtés zajlik –, de ez azon is múlik, hogy hány szintteljesítő van. Gyulai Miklós a 125 éves magyar atlétika legfontosabb évének nevezte 2023-at. Kiemelte: többek között két fedett pályás vb és két szabadtéri Eb, valamint megannyi korosztályos világverseny után már csak a szabadtéri vb-t nem rendeztünk, de most nálunk lesz a sportág csúcseseménye.