Megóvni az aranykor értékállóságát

A magyar sport aranykora. Ezt hallva a legtöbben az Aranycsapatra, tágabban az ötvenes évekre, a helsinki olimpiára gondolnak, ahol Magyarország tizenhat arannyal az éremtáblázat harmadik helyén végzett. Bíró Péter, a Nemzeti Sportügynökség elnök-vezérigazgatója más felől közelít, az elmúlt, lassan másfél évtizedet jellemzi aranykorként, amikor Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is páratlan léptékű sportlétesítmény-fejlesztés valósult meg. Ennek működtetése a sporthoz kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt, ha nem is mindig látványos, de annál fontosabb feladat.

2024. 06. 13. 6:30
Bíró Péter, Nemzeti Sportügynökség
Bíró Péter minden napját az uszodában kezdi Fotó: ODPictures Art Studio Budapest
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Törvényi háttér, tervezés, adatalapú döntéshozatal, teljesítményalapú finanszírozás, transzparencia, kontrolling, tulajdonosi szemlélet és vállalati kultúra. Lassan egy órája beszélgetünk, s Bíró Péter sokadszorra ismétli e fogalmakat. No, nem úgy, mint egy politikus, sokkal inkább mintha egy közgazdaságtannal foglalkozó alapmű hangoskönyvváltozatát hallgatnánk. A világmegváltó gondolatokra szomjazó egyetemisták éppen ezeket a fejezeteket olvassák átlósan, de aki valaha is próbált már vállalkozást vezetni, pontosan tudja, éppen ez a szemlélet különböztet meg egy jól működő, hatékony céget egy bármennyire is nagyszerű ötletre gründolt, de csupán voluntarista módon vezetett társaságtól. Mint amilyen nagy vonalakban a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) is volt másfél esztendeje; az állami tulajdonra ugyanis régi örökségként mai is hajlamosak vagyunk a „fogjuk meg és vigyétek” hozzáállással gondolni, a közös értékre nem tudunk úgy tekinteni, mint a sajátra.

Több mint 750 milliárd forintos állami sportvagyon

Magyarországon a mögöttünk hagyott több mint egy évtizedben, ha mindenáron kezdődátumot akarunk megjelölni, akkor 2011 óta a legcsekélyebb túlzás nélkül történelmi léptékű sportingatlan-fejlesztés valósult meg. A létesítmények többségének – de messze nem az összes – működtetéséért az NSÜ felel.

A kell-e ennyi stadion, akadémia, hasznosabban is el lehetett volna költeni az erre fordított temérdek pénzt közéleti lemezt ma már végképp értelmetlen újra és újra feltenni. Sokkal inkább az a kérdés, hogyan lehet megóvni, fejleszteni és hatékonyan üzemeltetni ezt az irdatlan értékű, több mint 750 milliárd forintra rúgó állami vagyont.

Erre a feladatra kapott megbízást Bíró Péter. A tisztelt olvasó ne lepődjön meg, ha a magyar sportvezetők népes táborában még nem találkozott e névvel. Bíró Péter ugyanis nem szokott, talán nem is szeret szerepelni. A vállalt feladatát akarja sikeresen teljesíteni.

Bíró Péter
Bíró Péter sikerre akarja vinni a küldetését. Fotó: ODPictures Art Studio Budapest

Bíró Péter: Mindennek a sport az alapja

– Fiatalon öttusáztam, majd közgazdászdiplomát szereztem, amerikai könyvvizsgáló vagyok, folyékonyan beszélek hollandul, angolul és németül. 1993-ban úgy döntöttem, hogy Nyugaton folytatom, főképp tapasztalatot gyűjteni, úgy alakult a magánéletem, ezért ott építettem ki az életpályámat, de mindig tudtam, hazatérek egykor, hogy a megszerzett tapasztalatot itthon kamatoztassam. Hollandiában, Kanadában, Amerikában, Svédországban és Nagy-Britanniában többnyire a gyógyszeriparban léptem egyre feljebb, az elmúlt majd két évtizedben már cégvezetőként dolgoztam. Másfél éve kaptam a felkérést, hogy vezessem a Nemzeti Sportügynökséget, amit a kihívás, sőt elsősorban a miniszterelnök úr személyének, víziójának hatására vállaltam el. Én is hiszem, hogy a sport mindennek az alapja. Tudtam, hogy fejest ugrok az ismeretlenbe, hiszen az üzleti élet szempontjából elszakadtam Magyarországtól, az itteni viszonyoktól. Ám mindig is magyarnak vallottam magam.

Amit Nyugaton elértem, azt annak köszönhetem, hogy itt nevelkedtem, legendás nevelőedzők egész sora és maga a sportközeg formálta a személyiségemet. Nem futamodhattam meg, elvállaltam a feladatot – így vallott Bíró Péter arról, hogyan és miért tért haza harminc év után.

Az NSÜ ékkövei

Miként utaltunk rá, több mint 230 létesítmény tartozik az NSÜ alá. Ezek zömét tornatermek és tanuszodák teszik ki, de a magyar sport olyan ékkövei is a sportügynökség alá tartoznak, mint például – a teljesség igény nélkül – a Puskás Aréna, a Duna Aréna, a Nemzeti Sportuszoda, a Komjádi Béla uszoda, a Papp László Sportaréna, a Nemzeti Atlétikai központ, a Tatabányai Multifunkcionális Sportcsarnok és az olimpiai központok Budapesten, Tatán, Mátraházán, Szegeden és Dunavarsányban. 

Sportnemzetből sportoló nemzet

Amit itthon tapasztalt, az egyfelől lenyűgözte, másfelől viszont meg is lepte.

– A magyar sport aranykoraként emlegetem azt a hihetetlen léptékű fejlődést, ami végbement az elmúlt másfél évtizedben. Pontosan emlékszem arra, hogy gyerekként milyen szegényes körülmények között sportoltunk, igaz, akkor azt éreztük természetesnek, ma viszont öröm bemenni a létesítményekbe. Minden napomat azzal kezdem, hogy a Nemzeti Sportuszodában úszom reggelente, s a mai napig minden egyes alkalommal elámulok a csodás körülmények láttán. Az országot járva mindenütt ugyanezt tapasztalom.

A feltételek már adottak ahhoz, hogy sportnemzetből sportoló nemzetté váljunk.

Nélkülözhetetlen a professzionális szemlélet ahhoz, hogy ennek a nagy ívű befektetésnek a gyümölcseit évek, évtizedek múltán is élvezhessük. A sport és Magyarország iránt érzett rajongáson felül a munkám profi szemléletet és felelős gazdálkodást követel meg. A kettő kéz a kézben jár, csak úgy lehetünk eredményesek, ha a professzionális hozzáállással párosul – beszél elhivatottan a feladatáról az NSÜ vezérigazgatója.

A sport társadalmi léptékben a legjobb befektetés

Természetesen Bíró Pétert is foglalkoztatja a kihívás: segíteni a magyarokat, hogy ne csak passzívan rajongjanak a sportért, hanem a sport váljon a mindennapjaik szerves részévé, hiszen a sport egyszerre az öröm és az egészség forrása, társadalmi léptékben a létező legjobb befektetés. Korábbi gyógyszeripari vezetőként is ezt vallja. Ám ez inkább csupán a munkája eszmei kerete, neki az a feladata, hogy a durván ezermilliárd forint értékű, több mint kétszázharminc létesítményből álló vagyont a felügyelete alatt álló körülbelül ezerháromszáz alkalmazottal megóvja, átláthatóan kezelje és minél jobban hasznosítsa.

– Három fő területe van a munkánknak. Az első a több száz létesítmény működtetése, a második a sportszakmai terület, amely az államtitkárság iránymutatását követve, a biztosítja a sportági szakszövetségek, az egyesületek, az akadémiák szakmai fejlődéshez és kiszámítható működéshez szükséges feltételeket, a harmadik pedig az eseményszervezés – sorolja Bíró Péter.

Sportesemények és művészeti produkciók

Ebbe nem csupán egy-egy kiemelt sportverseny – mint például a közelmúltból a Tour de Hongrie, a ritmikus gimnasztika Európa-bajnokság vagy éppen a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntője – tartozik bele. Az NSÜ a létesítményeit egy-egy kulturális esemény megrendezésére is bérbe adja. Az NSÜ működése ugyanis alapvetően társadalmi, közfeladati igényeket elégít ki, viszont nem nélkülözheti a profitorientált szemléletet sem. Ennek egyik szokatlan, ám annál sikeresebb eleme volt az interaktív Van Gogh-kiállítás a BOK-csarnokban vagy éppen tavaly a Guns N’ Roses-, Depeche Mode- vagy idén, május végén a tripla Azahriah-koncert a Puskás Arénában, amelyet aztán a Hungária-, a Coldplay-, Ed Sheeran követ, követett.

25 milliméter

A Puskás Aréna, amellett, hogy a magyar futballszurkolók zarándokhelye, számos nemzetközi díjat is kapott. A 2019-ben átadott létesítményt 2020-ban a világ legjobb stadionja, 2023-ban pedig a világ húsz legjobb sportlétesítménye közé választották. A Puskás Aréna azonban nem csupán építészeti alkotásként tartozik a szűk elitbe, az aréna játékterét egyenesen a világ legjobb hét pályája közé sorolják, Európában a Tottenham stadionja után másodikként került a kivételezett csoportba. Elképesztően aprólékos és precíz munkának köszönhetően. Nem is gondolnánk, hogy a játéktérnek és a gyepszőnyegnek milyen igényeknek kell megfelelnie. A „bogárhátú kialakítás” szerint a pálya lejtése az oldalvonalak felé pontosan fél, a kapuk felé pedig egy százalék kell legyen, a gyepszőnyegen évente három-négy alkalommal huszonötféle mérést végeznek. Az úgynevezett kifordulási aránytól (értsd, mennyi a valószínűsége, hogy kiszakad egy-egy főcsomó) a gyep homogenitásáig (ugyanazon fűmaggal ugyanabban az időponttal kell vetni) mindent vizsgálnak. A fű hosszúsága ezek közül már-már pofonegyszerűnek tűnik. A Puskás Aréna gyepszőnyegét 25 milliméteresre, tehát két és fél centisre kalibrálták. De például az Európa-liga 2023-as Sevilla–AS Roma döntőjében az olaszok 20, a spanyolok pedig 22 milliméteres füvet akartak. Nos, kompromisszumként a déli ellenőrzéskor 20 milliméter volt a fű, ami az esti kezdésre aztán megnőtt 22 milliméterre…

Bíró Péterből szinte harapófogóval kell kiszedni, hogy milyen eredményt ért el az elmúlt másfél évben.

– Az NSÜ vízióját, misszióját, struktúráját megalkottuk, az alaptevékenységeket átvilágítottuk, kritikus új, valamint piackompatibilis funkciókat alakítottunk ki, mindeközben több mint 170 esemény zökkenőmentesen lezajlott, összes létesítményünk rendben üzemelt. Az állami támogatások felhasználásának szakmai és a pénzügyi ellenőrzési hátterének összekötése is folyamatban van – sorolja Bíró Péter, hozzátéve, az NSÜ éves működése önmagában is tetemes, de a várt üzemeltetési költségekből már az első évben milliárdokat sikerült lefaragni, s a realizált piaci bevétel is több mint duplája volt a tervezettnek.

– Fontos megjegyezni, hogy itt az adófizetők pénzéről van szó, Magyarországon egykulcsos jövedelemadó van, mindenki a saját jövedelméből ugyanannyi százalékot fizet be, így a támogatásban mindenki hozzájárulása benne van, ezért is jogos elvárás, hogy a megszépült sportinfrastruktúra mindenki számára elérhető legyen. Öt évre szól a megbízatásom. Még mindig a munka elején járunk. Világlátott emberként meggyőződéssel vallom, az az egyetlen lehetséges út, amit Magyarország követ. A modern korban a sport mindennél jobban szolgálja az egészséges életmódot. Akár a fiataloknak, akár az időseknek. Egyszerre nagy lehetőség és felelősség, hogy a rám bízott terület irányításával ezt az eszmét szolgáljam. Mindenkinek ígérhetem, nem adom fel – Bíró Péter, hogyan másként, sportemberként áll a vállalt feladatához.

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.