Azt szinte mindenki tudta, hogy a 2026-os téli olimpiai szereplés elérése a magyarok szempontjából a csoda kategóriájába tartozna, hiszen egyfelől 1964 óta nem szerepelt a hokiválogatottunk az ötkarikás játékokon, másfelől a világranglista-helyezések is kijelölték az erőviszonyokat: Szlovákia a 9., Ausztria a 13., Kazahsztán a 15., míg Magyarország a 18. helyen áll. Ráadásul már az is ajándék volt csapatunknak, hogy egyáltalán részt vehettek a pozsonyi olimpiai selejtezőn, hiszen 2024 februárjában elbukták a Budapesten rendezett olimpiai selejtezőt – a másodikok lettek Japán mögött –, majd kiderült, hogy a Nemzetközi Jégkorong-szövetség (IIHF) biztonsági okokból nem engedi indulni a fehérorosz férfiválogatottat a 2026-os milánói téli olimpia selejtezőjén, így helyettük a magyar csapat léphetett jégre augusztus 29. és szeptember 1. között Pozsonyban az ötkarikás szereplésért.
Sajnos, ezúttal bebizonyosodott, hogy a hokiban csak a legritkább esetekben léteznek csodák. Előbb a kazahoktól szenvedtek a magyarok vereséget (2:5), majd a házigazda szlovák válogatott győzte le Bartalisékat 7:3-ra. Maradt az utolsó remény a szép búcsúra az Ausztria elleni harmadik csoportmeccsen, ráadásul a magyarok egy 47 éves átkot szerettek volna megtörni, hiszen tétmérkőzésen legutóbb 1977. március 11-én, a tokiói B csoportos vb-n tudták legyőzni az osztrákokat.
Ezúttal nagyon közel álltak a győzelemhez a magyar válogatott játékosai, ugyanis az első harmadban szinte tökéletes játékkal háromgólos előnyt szereztek Galló Vilmos, Papp Kristóf és Szabó Bence találatával. Sajnos azonban nem sikerült megőrizni egygólnyi előnyt sem a találkozó végére, ráadásul ami igazán bosszantó, az utolsó percen belül egyenlített Ausztria: Bálizs Bence lába között csorgott át Lukas Haudum lövése. Jöhetett a hosszabbítás.
A meccs végére nagyon elfáradt a magyar válogatott, Papp lőtt nagy helyzetben a hosszabbításban kapura így is, majd Varga Balázsnak volt szép megoldása, ám egyik válogatott sem talált be a másik kapujába a roppant izgalmas a végjátékban. A büntetők döntöttek, és a rávezetésekben Ausztria jobbnak bizonyult, a mieink részéről csak Horváth Bence volt eredményes. Ez volt zsinórban a kilencedik vereségünk az utolsó sikerünk óta, ráadásul a nyáron kinevezett szövetségi kapitánynak, Majoross Gergelynek továbbra sincs nyertes találkozója. Igaz, olyan ellenfelek ellen kellett helytállnia a válogatottnak, mint Ukrajna, Kazahsztán, Szlovákia és Ausztria.
Majoross Gergely, a pozsonyi olimpiai selejtezőn negyedik magyar férfi jégkorong-válogatott szövetségi kapitánya szerint a jó kezdés után az osztrákok ellen egy kiegyenlített mérkőzést veszítettek el.
– Sokkal jobban álltunk bele a meccsbe, mint az osztrákok, több energiát vittünk bele a kezdésbe. Ennek nyomán sikerült már az első harmadban ellépni három góllal. Ezután kapust is cserélt az ellenfél, összekapta magát, és megkezdte a felzárkózást. Ekkor kezdődtek a bajok, sok korongot veszítettünk el, de meg kell vizsgálni, hogy fizikai vagy mentális okai voltak a hibáknak. Hiába volt kétgólos előnyünk a harmadik harmadra is, passzívvá váltunk, a meccs utolsó részében, a szétlövésben pedig nem volt szerencsénk – mondta Majoross a 4-3-as vereséget követően.
A magyar együttes legjobbjának választott Galló Vilmos sajnálta, hogy kiengedték a kezükből a győzelmet és vele a harmadik helyet.
– Két harmadon keresztül jól játszottunk, mi irányítottunk, az ellenfélnek ekkor még alig volt komoly helyzete. A harmadik harmadban viszont nem összpontosítottunk eléggé, és ezt az osztrákok kihasználták. Rossz érzés így kikapni, kiengedtünk a kezünkből egy nyerhető meccset – jelentette ki Galló.
