Ilyés Ferenc a horvátok elleni drámáról: „Nem keresünk felelőst”

A korábbi kézilabdázó, Ilyés Ferenc 2023 áprilisa óta a Magyar Kézilabda-szövetség elnöke. Regnálása alig kétéves első periódusában máris több nagy sikert ért el a szervezet és a csapatok is, jól tudja azonban, hogy ez nemcsak az ő, hanem elődjeinek munkáját is dicséri. Interjúnkban szóba került az is, hogy kell-e felelőst találni azért, ahogy a férfiválogatott kiesett a világbajnokságról.

Ilyés Ferenc, a Magyar Kézilabda-szövetség elnöke Fotó: Nemzeti Sport/Koncz Márton

– A csoportkörben és a középdöntőben a magyar–horvát határtól nem messze, Varasdon játszhattunk, volt már emlékünk erről a helyszínről, szerepeltünk már ebben a csarnokban, ráadásul nagyon sok magyar szurkoló előtt. Most is rengetegen voltak, és nagyon köszönjük azoknak, akik időt, pénzt és energiát áldoztak arra, hogy elkísérjék a fiúkat. Sajnos nem annyian vállalták ezt, mint amire számítottunk mi vagy a horvát szervezők, akik azért elég borsos árat szabtak a mérkőzések megtekintéséhez. Nem tudom, pontosan mi volt az előzetes elképzelésük, de valószínűleg az, hogy egységesítsék a jegyárakat a vb különböző helyszínein. Itt ugyanakkor meg kell említeni, hogy nem lehet Horvátországot az északiakkal, Norvégiával és Dániával egy lapon emlegetni, és ugyanakkora összeget elkérni a meccsekért. Többek között ez is befolyásolhatta, hogy kevesebb magyar szurkoló volt, én legalábbis több ilyen kérdést, megjegyzést kaptam a kilátogatóktól a helyszínen, de nem mi voltunk a szervezők. Mi annak örülhettünk, hogy számunkra közeli volt a helyszín, így ott lehettünk többen.

Nagy kontraszt a tavalyi Eb és az idei vb között

– Más helyszíneken, több mérkőzésen is foghíjasak voltak a lelátók a vb-n, aminek nincs jó üzenete. Mit gondol, mi az, amiben fejlődnie kell a kézilabdának ahhoz, hogy globálisan népszerűbb legyen?

– Varasdon még nem is volt annyira rossz a helyzet, a magyarok mellett sok macedón szurkoló volt, igaz, ők főleg a csoportkör elején többször problémát is okoztak a helyi szervezőknek. Bár nem volt telt ház, de sokan voltak. Mindeközben tudom, hogy például Porecben nagyon kevés néző volt, és ami meglepetés, hogy Norvégiában is rengeteg üres szék maradt a lelátókon. Ez semmiképpen sem jó a kézilabdának globálisan. Remélem, hogy a nemzetközi szövetség megvizsgálja az okokat, és a jövőben is úgy dönt majd a helyszínekről, hogy ezt kiküszöbölje, hiszen a szervezők sem feltétlenül a magas jegyárakban érdekeltek, hanem a sok nézőben. Nagyon nagy volt a kontraszt a tavalyi, németországi Európa-bajnokság és az idei világbajnokság között, hiszen ott minden mérkőzés telt házas volt, míg az idén lehetett hiányérzetünk a nézők szempontjából.

Zágrábban, a horvát válogatott mérkőzésein nem volt gond a nézőszámmal, más csarnokokban viszont kevesebb szurkoló volt (Fotó: Mirkó István)

– Egyetért azzal, hogy túl sok az északi rendezés? A horvát–dán–norvég vb után a 2026-os férfi Eb is három skandináv országban lesz.

– Ha a mi szurkolóinkat nézzük, akkor biztos, hogy ez hátrány nekik, hiszen anyagilag teljesen mást igényel, mintha itt lenne a szomszédban az Európa-bajnokság. Ugyanakkor ez financiális kérdés is, hiszen egyre jobban látható, hogy nincs olyan sok jelentkező, aki megrendezne egy világversenyt. 

Növelték a létszámot mind az Európa-bajnokságon, mind a világbajnokságon, ez nagyon sok pénzbe kerül, az anyagi hátteret elő kell teremteni, nem mindenki tud pályázni. Remélem, nem jutunk el oda, hogy egyszer majd nem lesznek jelentkezők.

Folyamatos munka, pillanatnyi győzelmek

– Még a vb előtt lezárult az első teljes éve elnökként, de érdemes talán azzal együtt értékelni a mögöttünk hagyott időszakot. Egyetért, ha azt mondom, hogy klub- és válogatottszinten is kiugró volt a tavalyi férfi Eb-től az idei világbajnokságig tartó időszak a magyar kézilabdában?

– Kiugró volt mindenképp, a számok is ezt mutatják. Nagyon örülök neki, hogy így alakult. Régóta dolgozik a Magyar Kézilabda Szövetség azon, hogy ilyen sikerek legyenek, de nemcsak a szövetség, hanem a kézilabdában mindenki, az edzők, a klubok is. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a válogatottak sikeresek legyenek, ez mozgatja előre a sportágat. A 2024-ben megélt sikerekhez nemcsak a tavalyi év munkája kellett, hanem az előző nyolc évé is, a szövetség, a korábbi elnök, Kocsis Máté, a klubok és az edzők egyaránt hozzátették a magukét. Ez egy hosszabb folyamat eredménye.

– Amikor 2023-ban átvette az MKSZ elnöki tisztségét, úgy fogalmazott, hogy elkezdődött egy mérkőzés, a csapatok felálltak. Hogy érzi, most nyerésre áll?

– Itt a csapatok a pályán tudnak nyerni, nekünk pedig ez egy folyamatos játék és munka, ami folyik. A lányokkal kiugró eredményt értünk el, érmesek lettünk az Eb-n, de a következő naptól tovább kellett dolgoznunk, hiszen hamarosan elkezdődött a férfi-vb, nem volt megállás. Számunkra csak pillanatnyi győzelmek vannak. 

Ki kell emelnem, hogy a tavalyi év legnagyobb sikere, ami nem a pályán történt, az az volt, hogy sikerült megszerezni mindkét olimpiai selejtező rendezési jogát. Az nagyban segítette a csapatainkat, hogy sikerrel vívják ezt meg, ezáltal 2004 óta először mindkét nem képviseltethesse magát az olimpián.

– Elnökként olyan az élete, a munkája, amilyennek elképzelte? Örömét leli a pozícióban?

– Így képzeltem el. Tudtam, hogy ez nem lesz egyszerű, kellett egy kis idő, amíg fölvettem a ritmust, hiszen elég nagy szervezet a szövetség. Korábban klubnál dolgoztam, ezért kicsit át kellett alakítani a gondolkodásomat is, amit onnan hoztam tapasztalatot, azt próbálni beilleszteni. Vannak sikereink, ennek örülni tudunk, de folyamatosan azon kell dolgoznunk, hogy ezek a sikerek megmaradjanak és ennél is jobbak legyünk, továbbra is tudjunk fejlődni. A világ halad, ha belekényelmesedünk, lemaradunk.

– Milyen mélységekkel és magasságokkal szembesült eddigi szolgálata során?

– Eléggé lentről indultunk, hiszen a női világbajnokságon 10. lett a csapat azzal a szerencsés, horvátok elleni utolsó 15 perccel, onnan sikerült azért elérni egy éremig, ami most a csúcsot jelenti egyelőre. Bízunk benne, hogy tudjuk ezt tartani, vagy legalább ennek a közelében maradni. A fiúknál, azt gondolom, hogy amikor megválasztottak elnöknek, még mindig a 2022-es Európa-bajnokság traumáját próbálta a csapat feldolgozni, ott annyi volt a szándékom, hogy lenyugtassuk a csapat körül a kedélyeket, újra a pályára állítsuk a férfiválogatottat, szerintem azóta ők is haladnak a saját útjukon.

– Mik a 2025-ös év legnagyobb feladatai a magyar kézilabda szempontjából?

– Nehéz túlszárnyalni a 2024-es évet, mert az idén nincs olimpia, de már túl vagyunk egy világbajnokságon a fiúkkal. Bár elmaradt az álom, azt gondolom, hogy a célkitűzést elértük. 

A célunk, hogy tovább erősítsük pozíciónkat a nemzetközi mezőnyben, és újabb sikerekkel örvendeztessük meg a szurkolókat. Emellett a folytatásban is meg kell tartanunk az eseményeink színvonalát, illetve szervezzük továbbra is a női kézilabda Bajnokok Ligája budapesti négyes döntőjét, ami minden évben nagy kihívás, és hát ugye a lányoknak lesz világbajnokság is Németországban és Hollandiában.

Nagy elvárás lesz a csapat felé így, hogy éremmel zártuk a tavalyi Európa-bajnokságot. Próbálunk majd ehhez felnőni, hogy mindent megadjunk a lányoknak ahhoz, hogy ott is jó eredményt tudjanak elérni.