Drámai hangú levelet tett közzé a héten Benkő Tamás, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Pest vármegyei igazgatója. Már a felütés is erős: „Bajban van a szakma…” A sportvezető levelének az a lényege, hogy nincsen elég játékvezető a rendszerben, mert miközben a csapatok száma az utánpótlásban megugrott az utóbbi évtizedben, ezzel a bírók toborzása nem tudott lépést tartani. A helyzet kezelésére szükség-játékvezetői állományt hoznak létre, ennek tagjainak nem kell vizsgát tenniük ahhoz, hogy közreműködjenek a meccseken, igaz, cserébe a játékvezetői díjaknak – ez a levél alapján osztályonként és korosztályonként eltérő, ám kivétel nélkül bruttó húszezer (asszisztensként bruttó 15 ezer forint) alatti összeg – csak a felét kapják meg.
Bár a levél alaptónusa tényleg drámai, újdonságot nemigen tartalmaz. Az UEFA szerint Európa-szerte mintegy hetvenötezer új játékvezetőre lenne szükség ahhoz, hogy a nemzeti szövetségek és az alegységeik ezen a területen zavartalanul működhessenek. Természetesen nem az élvonalban jelentkezik ez az egyre égetőbb gond, hanem a labdarúgás alsó szintjein, ahol el kellene kezdeni ezt a pályát, és eleinte helyt kellene állni, ám a körülmények éppen ott a legkevésbé vonzóak. Sok előírásnak kell megfelelni, sok az adminisztráció, olykor időigényes az utazás, és ott vannak a szurkolók is, akik alapvetően ellenségesek a játékvezetőkkel szemben. A fizikai bántalmazás szerencsére ritka, ám a verbális mindennapos, ráadásul a közösségi felületeken hét közben is könnyű elérni őket, és a sértéseket, a fenyegetéseket nem könnyű 17-18 évesen feldolgozni.
Oroszországban van elég játékvezető
Kassai Viktor, napjainkig az utolsó nemzetközi szinten is komoly tekintélynek örvendő magyar játékvezető az utóbbi években Oroszországban és Bulgáriában vezette a helyi bírókat, manapság pedig ugyanezt teszi Ausztriában. Elmondása szerint az oroszoknál nem égető gond a hiány, mert a fiataloknak a játékvezetés jó bevételi forrás, dacára annak, hogy a díj ott is a semminél több, a valaminél viszont kevesebb, ám ott ezt is megbecsülik. Bulgáriában a megyék intézik a toborzást, Ausztriában viszont erre létezik központi megoldás is.
– Egy emberünk főállásban csak a toborzással foglalkozik – mondta Kassai Viktor. – Nemrég például rendeztek Klagenfurtban egy pályaválasztási kiállítást, ott népszerűsítette a játékvezetést. Amúgy a kilenc régió önállóan működik, és egyáltalán nem ismeretlen a szükség-játékvezető fogalma. Az egyik régióban például minden alacsonyabb osztályú klubnak a nevezésben meg kell adnia öt-öt nevet, akik szükség esetén beugranak, és ha a szövetség nem tud játékvezetőt delegálni egy meccsre, akkor a két csapatnak egy-egy ilyen szükség-játékvezetőt be kell vetnie. Ők egyébként kétévente vesznek részt egy gyorstalpaló továbbképzésen.
Mindez bizonyítja, hogy a játékvezetők utánpótlásának gondja nem csak a miénk, magyaroké. Az UEFA éppen ezért néhány éve erős kampányt indított Be a Referee!, azaz Legyél játékvezető! szlogennel, amelynek az egységes arculatát az angol Michael Oliver és a francia Stephanie Frappart megjelenítése adja, napjainkban őket tartják a legjobb férfi, illetve női játékvezetőnek.
Ennek a hazai változata a magyar „Legyél te is játékvezető!” kampány, amelynek a felhívását a figyelmes nézők felfedezhették a Puskás Arénában, a válogatott mérkőzésein futó reklámfelületeken, de feltűnt az Európa-liga döntője alatt is.
A toborzókampánnyal találkozhatunk az NB I-es mérkőzések közvetítései előtt is felhívások és reklámok formájában, az MLSZ játékvezetői bizottsága a jelentkezést népszerűsítő pólókkal is próbálja ösztönözni a csatlakozást, a témáról saját weboldalt működtet, és igyekszik kihasználni az MLSZ felületein és a közösségi médiában rejlő lehetőségeket is. Fontos tudni, hogy a játékvezetői díjak emelése a vármegyei klubokat nemigen érinti, mert azok kilencven százalékát az MLSZ magára vállalta az előző évtized elején.
Háromszáz új játékvezető kellene
Hanacsek Attila bizottsági elnök a kérdéseinkre válaszolva azt is közölte, hogy országosan két emberük foglalkozik kiemelten a toborzással, emellett minden vármegyében találunk külön toborzó-megtartó felelőst, illetve munkacsoportot. Most szerte az országban mintegy 2700 játékvezető aktív, ám az ötödük a család vagy a munkája miatt nem tud minden egyes hétvégén a rendelkezésre állni.
Háromszáz új bíróval lenne tartósan megnyugtató a helyzet, a toborzás ennyivel lenne igazán eredményes. Az adatok amúgy biztatók, Hanacsek Attila válaszából az derül ki, hogy a téli szünetben 1062 új jelentkezőt regisztráltak, ami kiemelkedő eredmény, a budapesti jelentkezők száma pedig harmincéves rekordot döntött.
Tegyük hozzá, aki regisztrál, még nem biztos, hogy le is vizsgázik, ha mégis, akkor van esély a lemorzsolódásra, ezért még nincs ok hátradőlni.
Kézenfekvő a kérdés, hogy ha a helyzet a jelek szerint egyáltalán nem katasztrofális, akkor az MLSZ Pest vármegyei igazgatója miért kongatta meg a vészharangot drámai felütéssel. A megfejtés egyszerű: a húsz vármegyéből 15-ben már sikerült elérni az ideális létszámot, a maradék ötben viszont még nem, és ezek egyike Pest vármegye, amelyben ráadásul hétvégenként országos összevetésben a legtöbb mérkőzést rendezik. Hanacsek Attila ezzel zárta a válaszát:
Pest vármegyében a hiány elsősorban az utánpótlás-bajnokságok, különösen az U13-as mérkőzések esetében jelentkezik. Ha az idén elindult tanfolyamokon végzők sikeresen belépnek a rendszerbe, ezekben a vármegyékben is csökkenhet a hiány, amely jelenleg átlagosan 25-30 fő körül van.
