Eljött a nagy nap az olimpiai mozgalom számára, hiszen csütörtökön eldől a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöki székéért folyó versengés, és az Athénban összehívott közgyűlésén kiderül, ki lesz Thomas Bach utódja. Mind a hét elnökjelölt valamennyi lényeges programpontját elmondta a kampányában, már csak a mai voksolásra vár a sportvilág.
Noha március 20-án választják meg Bach utódját, az új NOB-elnök egy több hónapos átadás-átvételi időszakot követően június 24-én, az olimpia napján lép majd hivatalba.
A NOB szabályzata szerint az első megbízatása nyolc évre szól, majd a vezető egy újabb – egyben végső – négyéves időszakra újraválasztható. Noha ez a tisztség már 1894 óta létezik, mégis mindössze a 10. vezetőjét választja meg az olimpiai mozgalom.
Eddigi NOB-elnökök
1. Dimítriosz Vikélasz (1894–1896): a párizsi görög közösség egyik legjelentősebb tagjaként vett részt az olimpiai mozgalomban.
2. Pierre de Coubertin (1896–1925): az olimpiai eszme feltámasztója az 1896-os olimpiát követően vette át a NOB vezetését, a játékok pedig gyorsan a világ legfontosabb sporteseményévé váltak.
3. Henri de Baillet-Latour (1925–1942): elnöksége egyik legnagyobb kihívását a nők sportjának szabályozása jelentette.
4. Sigfrid Edström (1942–1952): a háború után nagy szerepet játszott az olimpiai mozgalom újjáélesztésében.
5. Avery Brundage (1952–1972): megbízatása politikailag nehéz időszak volt, hiszen szembe kellett néznie a két Németország, a két Korea kérdésével, illetve elnöki ciklusának utolsó napjaiban történt 11 izraeli sportoló és edző meggyilkolása az 1972-es müncheni olimpián.
6. Lord Killanin (1972–1980): elnöksége alatt 1976-ban és 1980-ban is bojkottal kellett szembenéznie.
7. Juan Antonio Samaranch (1980–2001): elnökségének egyik jelentős eredménye az apartheid miatti problémák orvoslása volt, a dél-afrikai sportolók 1992-ben Barcelonában ismét részt vehettek a játékokon.
8. Jacques Rogge (2001–2013): átalakította a szervezet költségvetését, hogy megtérülő legyen olimpiát rendezni, valamint kiterjesztette a doppingellenes harcot.
9. Thomas Bach (2013–2025): regnálása alatt bukott ki az orosz sportolók szervezett doppingbotránya, megjelent a koronavírus-járvány, valamint kitört az orosz–ukrán háború.
Hét jelölt – három esélyes
A választás, és főleg annak végeredménye történelmi fordulatot is hozhat abban az esetben, ha 131 év után a nemzetközi olimpiai mozgalom élére 10. elnökként a hat férfi jelölttel szemben egy afrikai nő, a zimbabwei Kristy Coventry kerül, aki jelenleg hazája sportminisztere. A NOB-elnökjelölti kampány kezdete óta erősen tartja magát a szóbeszéd, hogy ő a leköszönő Thomas Bach kiszemeltje, és ma kiderül, hogy mindez mire elég. Mindenesetre az exit pole szerint
hárman esélyesek igazán az elnöki székre: Sebastian Coe, Juan Antonio Samaranch Jr. és az említett Kristy Coventry.
A három jelölt különböző elképzeléseket testesít meg: Samaranch a folytonosságot és a tapasztalatot képviseli, Coe fő ismérve a jellemerő és a reform, míg Coventry a megújulás és a sokszínűség zászlóvivője.
Az lesz a csúcsvezető, aki megszerzi a szavazatok felét és még egy voksot
Maga a választás addig tart, amíg az egyik jelölt meg nem szerzi a 109 szavazásra jogosult NOB-tag abszolút többségének támogatását, azaz a szavazatok felét plusz egy voksot. A szavazás zárt ajtók mögött zajlik majd, és a NOB-tagok nem vihetnek be magukkal semmilyen technikai eszközt.
Minden fordulóban a legkisebb támogatottsággal bíró jelölt kiesik, szavazategyenlőség esetén pedig köztes szavazás dönt a jelöltek sorsáról.
A többiek eredményét a győztes kihirdetéséig titokban tartják. Ha a legvégsőkig kiélezett választás lesz, akkor hat forduló kell ahhoz, hogy kiderüljön, ki lesz Thomas Bach utóda.
A csütörtöki elnökválasztás az egyik legizgalmasabb voksolás lesz a NOB történetében. Hét jelölt között kialakult verseny és a választás szabálya miatt egyre fokozódik a titokzatosság és a feszültség légköre. Ráadásul sokak szerint a csütörtöki NOB-elnökválasztás egy, hasonló volumenű voksoláshoz hasonlítható: a pápaválasztó konklávéhoz. Ugyanis a vezetőválasztás esetén mindkét intézmény, a NOB és a katolikus egyház jövője forog kockán. A vatikáni bíborosokhoz hasonlóan a NOB tagjai is titkosan szavaznak, és a győztes kihirdetéséig nem hozzák nyilvánosságra az eredményeket.
Egy korábbi sorsolás alapján ebben a sorrendben szerepelnek a jelöltek a virtuális szavazólapon:
- Feisal al-Husszein herceg (jordániai), a Jordán Olimpiai Bizottság elnöke
- David Lappartient (francia), a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség és a Francia Olimpiai Bizottság elnöke
- Johan Eliasch (brit), a Nemzetközi Sí és Snowboardszövetség elnöke
- Juan Antonio Samaranch (spanyol), a Nemzetközi Öttusaszövetség alelnöke
- Kirsty Coventry (zimbabwei) olimpiai bajnok úszó, zimbabwei sportminiszter, a Nemzetközi Szörf Szövetség alelnöke
- Lord Sebastian Coe (brit) olimpiai bajnok atléta, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke
- Morinari Watanabe (japán), a Nemzetközi Tornaszövetség elnöke
Anyagi gondok nem fenyegetik az olimpiai mozgalmat
Az ötkarikás mozgalom újonnan megválasztott vezetőjének számos gonddal – a növekvő geopolitikai feszültségek, az éghajlatváltozás és a nemek közötti viszályok kezelése – kell majd megbirkóznia elnöki ciklusának első pillanatától kezdve, ám egy problémával biztosan nem kell szembe néznie: anyagi gondokkal, ugyanis a leköszönő elnök teli pénzesládát hagy utódjára.
– Elnökségem alatt hatvanszázalékos kereskedelmi bevételnövekedést értünk el. Már most, a 2028-as olimpiai ciklus elején hét és fél milliárd dollárt biztosítottunk a működésre, szervezésre.
Összességében 7,7 milliárd dollár kereskedelmi bevételre tettünk szert,
amit a következő időszakban még számos, a NOB tulajdonában lévő médiajog értékesítésével és további szponzorok felkutatásával növelhetünk. Ugyanakkor a jövő már most biztosított, ugyanis a 2028-as játékokat követő ciklusra már 6,7 milliárd dollárt, míg a 2032-től 2036-ig tartó időszakra további 4 milliárd dollárt biztosítottunk. Azt hiszem, ezek a számok önmagukért beszélnek – fogalmazott Thomas Bach a közgyűlés előtti beszámolójában.
Bach a NOB történetének második tiszteletbeli elnöke
A leköszönő Thomas Bachot a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tiszteletbeli elnökévé választotta kedd óta zajló 144. kongresszuson. A testület tagjai felállva, vastapssal fogadták el Nicole Hoevertsz NOB-alelnök javaslatát Bach tiszteletbeli elnökké választásáról. A német sportvezető a NOB történetében mindössze a második, akit tiszteletbeli elnökké választanak. Ezt megelőzően csak a 2010-ben elhunyt spanyol Juan Antonio Samaranchot érte ugyanez a megtiszteltetés.
A 109 szavazásra jogosult NOB-tag között ott található Fürjes Balázs is, aki a közösségi oldalán megjelent posztban beszámolt a közgyűlés ünnepi megnyitójáról, majd kihangsúlyozta, hogy az új elnök egyik első feladata lesz, hogy rendet tegyen
„a női sportolók abszolút védelme és a tisztességes verseny feltétlen biztosítása ügyében a női mezőnyben is”.
Az alapelv az, hogy a nők között csak biológiailag száz százalékban nőnek minősülő versenyzők indulhatnak az olimpiai kvalifikációkon és az olimpián.
