Jön a sport konklávéja, csütörtökön kiderül, ki lesz a NOB új elnöke

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 144. közgyűlésén csütörtökön hét jelöltből választják meg azt a vezetőt, aki legalább 2033-ig irányítja az ötkarikás mozgalmat. Nagy kérdés, hogy a szavazásra jogosult 109 küldött a változásra voksol, vagy a 12 év után lezáródó Bach-korszak folytatására. Egy biztos, döntsenek akárki mellett, az tisztán látszik, hogy anyagi gondokkal nem kell majd megküzdenie az új NOB-elnöknek.

Thomas Bach és a NOB hét elnökjelöltje Forrás: IOC Media

Eljött a nagy nap az olimpiai mozgalom számára, hiszen csütörtökön eldől a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöki székéért folyó versengés, és az Athénban összehívott közgyűlésén kiderül, ki lesz Thomas Bach utódja. Mind a hét elnökjelölt valamennyi lényeges programpontját elmondta a kampányában, már csak a mai voksolásra vár a sportvilág. 

Noha március 20-án választják meg Bach utódját, az új NOB-elnök egy több hónapos átadás-átvételi időszakot követően június 24-én, az olimpia napján lép majd hivatalba. 

A NOB szabályzata szerint az első megbízatása nyolc évre szól, majd a vezető egy újabb – egyben végső – négyéves időszakra újraválasztható. Noha ez a tisztség már 1894 óta létezik, mégis mindössze a 10. vezetőjét választja meg az olimpiai mozgalom.

Thomas Bach 12 év után távozik a NOB elnöki posztjáról (Fotó: AFP/Horizontal/Fabrice Coffrini)

Eddigi NOB-elnökök

1. Dimítriosz Vikélasz (1894–1896): a párizsi görög közösség egyik legjelentősebb tagjaként vett részt az olimpiai mozgalomban.

2. Pierre de Coubertin (1896–1925): az olimpiai eszme feltámasztója az 1896-os olimpiát követően vette át a NOB vezetését, a játékok pedig gyorsan a világ legfontosabb sporteseményévé váltak.

3. Henri de Baillet-Latour (1925–1942): elnöksége egyik legnagyobb kihívását a nők sportjának szabályozása jelentette.

4. Sigfrid Edström (1942–1952): a háború után nagy szerepet játszott az olimpiai mozgalom újjáélesztésében.

5. Avery Brundage (1952–1972): megbízatása politikailag nehéz időszak volt, hiszen szembe kellett néznie a két Németország, a két Korea kérdésével, illetve elnöki ciklusának utolsó napjaiban történt 11 izraeli sportoló és edző meggyilkolása az 1972-es müncheni olimpián.

6. Lord Killanin (1972–1980): elnöksége alatt 1976-ban és 1980-ban is bojkottal kellett szembenéznie.

7. Juan Antonio Samaranch (1980–2001): elnökségének egyik jelentős eredménye az apartheid miatti problémák orvoslása volt, a dél-afrikai sportolók 1992-ben Barcelonában ismét részt vehettek a játékokon.

8. Jacques Rogge (2001–2013): átalakította a szervezet költségvetését, hogy megtérülő legyen olimpiát rendezni, valamint kiterjesztette a doppingellenes harcot.

9. Thomas Bach (2013–2025): regnálása alatt bukott ki az orosz sportolók szervezett doppingbotránya, megjelent a koronavírus-járvány, valamint kitört az orosz–ukrán háború.

Hét jelölt – három esélyes

A választás, és főleg annak végeredménye történelmi fordulatot is hozhat abban az esetben, ha 131 év után a nemzetközi olimpiai mozgalom élére 10. elnökként a hat férfi jelölttel szemben egy afrikai nő, a zimbabwei Kristy Coventry kerül, aki jelenleg hazája sportminisztere. A NOB-elnökjelölti kampány kezdete óta erősen tartja magát a szóbeszéd, hogy ő a leköszönő Thomas Bach kiszemeltje, és ma kiderül, hogy mindez mire elég. Mindenesetre az exit pole szerint 

hárman esélyesek igazán az elnöki székre: Sebastian Coe, Juan Antonio Samaranch Jr. és az említett Kristy Coventry. 

A három jelölt különböző elképzeléseket testesít meg: Samaranch a folytonosságot és a tapasztalatot képviseli, Coe fő ismérve a jellemerő és a reform, míg Coventry a megújulás és a sokszínűség zászlóvivője.

A NOB "hivatalos" jelöltje, Kristy Coventry lehet a szervezet történetének első női elnöke (Fotó: AFP/Fabrice Coffrini)

Az lesz a csúcsvezető, aki megszerzi a szavazatok felét és még egy voksot

Maga a választás addig tart, amíg az egyik jelölt meg nem szerzi a 109 szavazásra jogosult NOB-tag abszolút többségének támogatását, azaz a szavazatok felét plusz egy voksot. A szavazás zárt ajtók mögött zajlik majd, és a NOB-tagok nem vihetnek be magukkal semmilyen technikai eszközt. 

Minden fordulóban a legkisebb támogatottsággal bíró jelölt kiesik, szavazategyenlőség esetén pedig köztes szavazás dönt a jelöltek sorsáról. 

A többiek eredményét a győztes kihirdetéséig titokban tartják. Ha a legvégsőkig kiélezett választás lesz, akkor hat forduló kell ahhoz, hogy kiderüljön, ki lesz Thomas Bach utóda. 

Sokan joggal hasonlítják össze a NOB elnökválasztási és a pápaválasztási konklávé szavazási rendjét (Fotó: IOC Media)

A csütörtöki elnökválasztás az egyik legizgalmasabb voksolás lesz a NOB történetében. Hét jelölt között kialakult verseny és a választás szabálya miatt egyre fokozódik a titokzatosság és a feszültség légköre. Ráadásul sokak szerint a csütörtöki NOB-elnökválasztás egy, hasonló volumenű voksoláshoz hasonlítható: a pápaválasztó konklávéhoz. Ugyanis a vezetőválasztás esetén mindkét intézmény, a NOB és a katolikus egyház jövője forog kockán. A vatikáni bíborosokhoz hasonlóan a NOB tagjai is titkosan szavaznak, és a győztes kihirdetéséig nem hozzák nyilvánosságra az eredményeket.

Egy korábbi sorsolás alapján ebben a sorrendben szerepelnek a jelöltek a virtuális szavazólapon:

1. Feisal al-Husszein herceg (jordániai), a Jordán Olimpiai Bizottság elnöke
2. David Lappartient (francia), a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség és a Francia Olimpiai Bizottság elnöke
3. Johan Eliasch (brit), a Nemzetközi Sí és Snowboardszövetség elnöke
4. Juan Antonio Samaranch (spanyol), a Nemzetközi Öttusaszövetség alelnöke
5. Kirsty Coventry (zimbabwei) olimpiai bajnok úszó, zimbabwei sportminiszter, a Nemzetközi Szörf Szövetség alelnöke
6. Lord Sebastian Coe (brit) olimpiai bajnok atléta, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke
7. Morinari Watanabe (japán), a Nemzetközi Tornaszövetség elnöke

Anyagi gondok nem fenyegetik az olimpiai mozgalmat

Az ötkarikás mozgalom újonnan megválasztott vezetőjének számos gonddal – a növekvő geopolitikai feszültségek, az éghajlatváltozás és a nemek közötti viszályok kezelése – kell majd megbirkóznia elnöki ciklusának első pillanatától kezdve, ám egy problémával biztosan nem kell szembe néznie: anyagi gondokkal, ugyanis a leköszönő elnök teli pénzesládát hagy utódjára.

– Elnökségem alatt hatvanszázalékos kereskedelmi bevételnövekedést értünk el. Már most, a 2028-as olimpiai ciklus elején hét és fél milliárd dollárt biztosítottunk a működésre, szervezésre. 

Összességében 7,7 milliárd dollár kereskedelmi bevételre tettünk szert, 

amit a következő időszakban még számos, a NOB tulajdonában lévő médiajog értékesítésével és további szponzorok felkutatásával növelhetünk. Ugyanakkor a jövő már most biztosított, ugyanis a 2028-as játékokat követő ciklusra már 6,7 milliárd dollárt, míg a 2032-től 2036-ig tartó időszakra további 4 milliárd dollárt biztosítottunk. Azt hiszem, ezek a számok önmagukért beszélnek – fogalmazott Thomas Bach a közgyűlés előtti beszámolójában.

The IOC has grown its commercial revenue in the last 12 years by 60 per cent, IOC President Thomas Bach reported in today's press briefing following the meeting of the IOC EB.#IOCEB #IOCSession pic.twitter.com/QJ5rbcpEli

— Christian Klaue (@ChKlaue) March 17, 2025

Bach a NOB történetének második tiszteletbeli elnöke

A leköszönő Thomas Bachot a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tiszteletbeli elnökévé választotta kedd óta zajló 144. kongresszuson. A testület tagjai felállva, vastapssal fogadták el Nicole Hoevertsz NOB-alelnök javaslatát Bach tiszteletbeli elnökké választásáról. A német sportvezető a NOB történetében mindössze a második, akit tiszteletbeli elnökké választanak. Ezt megelőzően csak a 2010-ben elhunyt spanyol Juan Antonio Samaranchot érte ugyanez a megtiszteltetés.

Ünnepélyes megnyitó a NOB 144. közgyűlésén Görögországban (Fotó: IOC Media)

A 109 szavazásra jogosult NOB-tag között ott található Fürjes Balázs is, aki a közösségi oldalán megjelent posztban beszámolt a közgyűlés ünnepi megnyitójáról, majd kihangsúlyozta, hogy az új elnök egyik első feladata lesz, hogy rendet tegyen 

„a női sportolók abszolút védelme és a tisztességes verseny feltétlen biztosítása ügyében a női mezőnyben is”. 

Az alapelv az, hogy a nők között csak biológiailag száz százalékban nőnek minősülő versenyzők indulhatnak az olimpiai kvalifikációkon és az olimpián.