Jön a sport konklávéja, csütörtökön kiderül, ki lesz a NOB új elnöke

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 144. közgyűlésén csütörtökön hét jelöltből választják meg azt a vezetőt, aki legalább 2033-ig irányítja az ötkarikás mozgalmat. Nagy kérdés, hogy a szavazásra jogosult 109 küldött a változásra voksol, vagy a 12 év után lezáródó Bach-korszak folytatására. Egy biztos, döntsenek akárki mellett, az tisztán látszik, hogy anyagi gondokkal nem kell majd megküzdenie az új NOB-elnöknek.

Thomas Bach és a NOB hét elnökjelöltje Forrás: IOC Media

A NOB "hivatalos" jelöltje, Kristy Coventry lehet a szervezet történetének első női elnöke (Fotó: AFP/Fabrice Coffrini)

Az lesz a csúcsvezető, aki megszerzi a szavazatok felét és még egy voksot

Maga a választás addig tart, amíg az egyik jelölt meg nem szerzi a 109 szavazásra jogosult NOB-tag abszolút többségének támogatását, azaz a szavazatok felét plusz egy voksot. A szavazás zárt ajtók mögött zajlik majd, és a NOB-tagok nem vihetnek be magukkal semmilyen technikai eszközt. 

Minden fordulóban a legkisebb támogatottsággal bíró jelölt kiesik, szavazategyenlőség esetén pedig köztes szavazás dönt a jelöltek sorsáról. 

A többiek eredményét a győztes kihirdetéséig titokban tartják. Ha a legvégsőkig kiélezett választás lesz, akkor hat forduló kell ahhoz, hogy kiderüljön, ki lesz Thomas Bach utóda. 

Sokan joggal hasonlítják össze a NOB elnökválasztási és a pápaválasztási konklávé szavazási rendjét (Fotó: IOC Media)

A csütörtöki elnökválasztás az egyik legizgalmasabb voksolás lesz a NOB történetében. Hét jelölt között kialakult verseny és a választás szabálya miatt egyre fokozódik a titokzatosság és a feszültség légköre. Ráadásul sokak szerint a csütörtöki NOB-elnökválasztás egy, hasonló volumenű voksoláshoz hasonlítható: a pápaválasztó konklávéhoz. Ugyanis a vezetőválasztás esetén mindkét intézmény, a NOB és a katolikus egyház jövője forog kockán. A vatikáni bíborosokhoz hasonlóan a NOB tagjai is titkosan szavaznak, és a győztes kihirdetéséig nem hozzák nyilvánosságra az eredményeket.

Egy korábbi sorsolás alapján ebben a sorrendben szerepelnek a jelöltek a virtuális szavazólapon:

1. Feisal al-Husszein herceg (jordániai), a Jordán Olimpiai Bizottság elnöke
2. David Lappartient (francia), a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség és a Francia Olimpiai Bizottság elnöke
3. Johan Eliasch (brit), a Nemzetközi Sí és Snowboardszövetség elnöke
4. Juan Antonio Samaranch (spanyol), a Nemzetközi Öttusaszövetség alelnöke
5. Kirsty Coventry (zimbabwei) olimpiai bajnok úszó, zimbabwei sportminiszter, a Nemzetközi Szörf Szövetség alelnöke
6. Lord Sebastian Coe (brit) olimpiai bajnok atléta, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke
7. Morinari Watanabe (japán), a Nemzetközi Tornaszövetség elnöke

Anyagi gondok nem fenyegetik az olimpiai mozgalmat

Az ötkarikás mozgalom újonnan megválasztott vezetőjének számos gonddal – a növekvő geopolitikai feszültségek, az éghajlatváltozás és a nemek közötti viszályok kezelése – kell majd megbirkóznia elnöki ciklusának első pillanatától kezdve, ám egy problémával biztosan nem kell szembe néznie: anyagi gondokkal, ugyanis a leköszönő elnök teli pénzesládát hagy utódjára.

– Elnökségem alatt hatvanszázalékos kereskedelmi bevételnövekedést értünk el. Már most, a 2028-as olimpiai ciklus elején hét és fél milliárd dollárt biztosítottunk a működésre, szervezésre. 

Összességében 7,7 milliárd dollár kereskedelmi bevételre tettünk szert, 

amit a következő időszakban még számos, a NOB tulajdonában lévő médiajog értékesítésével és további szponzorok felkutatásával növelhetünk. Ugyanakkor a jövő már most biztosított, ugyanis a 2028-as játékokat követő ciklusra már 6,7 milliárd dollárt, míg a 2032-től 2036-ig tartó időszakra további 4 milliárd dollárt biztosítottunk. Azt hiszem, ezek a számok önmagukért beszélnek – fogalmazott Thomas Bach a közgyűlés előtti beszámolójában.

The IOC has grown its commercial revenue in the last 12 years by 60 per cent, IOC President Thomas Bach reported in today's press briefing following the meeting of the IOC EB.#IOCEB #IOCSession pic.twitter.com/QJ5rbcpEli

— Christian Klaue (@ChKlaue) March 17, 2025

Bach a NOB történetének második tiszteletbeli elnöke

A leköszönő Thomas Bachot a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tiszteletbeli elnökévé választotta kedd óta zajló 144. kongresszuson. A testület tagjai felállva, vastapssal fogadták el Nicole Hoevertsz NOB-alelnök javaslatát Bach tiszteletbeli elnökké választásáról. A német sportvezető a NOB történetében mindössze a második, akit tiszteletbeli elnökké választanak. Ezt megelőzően csak a 2010-ben elhunyt spanyol Juan Antonio Samaranchot érte ugyanez a megtiszteltetés.

Ünnepélyes megnyitó a NOB 144. közgyűlésén Görögországban (Fotó: IOC Media)

A 109 szavazásra jogosult NOB-tag között ott található Fürjes Balázs is, aki a közösségi oldalán megjelent posztban beszámolt a közgyűlés ünnepi megnyitójáról, majd kihangsúlyozta, hogy az új elnök egyik első feladata lesz, hogy rendet tegyen 

„a női sportolók abszolút védelme és a tisztességes verseny feltétlen biztosítása ügyében a női mezőnyben is”. 

Az alapelv az, hogy a nők között csak biológiailag száz százalékban nőnek minősülő versenyzők indulhatnak az olimpiai kvalifikációkon és az olimpián.