A Nemzetközi Olimpiai Bizottság – teljesen szokatlan módon – már 2021-ben eldöntötte, hogy a 2032-es nyári olimpiát az ausztráliai Brisbane rendezheti meg. A döntés azt is eredményezte, hogy Queensland állam fővárosának nem 7, hanem 11 év áll(t) rendelkezésére a tökéletes felkészüléshez. Most azonban – 7 évvel a 2032-es nyári olimpia előtt – fals hangok vegyültek az eddig egységesen zümmögő kórusba.
Fotó: TORU HANAI
Máris elkezdődött a minden nyári olimpia előtti vészmadárkodás
Akik azt hitték, hogy ez a kegyelmi állapot jót tesz majd az amúgy ezer sebből vérző nyári olimpiai rendezésfolyamatnak (nem volt olyan régen a 2024-es párizsi olimpia, amelynek „felkészítő” szakasza hemzsegett a botrányoktól), tévedtek. A pontos megfogalmazás inkább úgy helyes, ha azt írjuk:
a nemzetközi sajtó egy része már most megkezdte a szokásos vészmadárkodást.
Ismerjük ezt az állapotot: egy olimpia előtt minden nehéz, minden rossz, hogy aztán a végére az összes görbe kiegyenesedjen.
Mi a bajuk Brisbane lakóinak?
- Szerintük nem kellenek új létesítmények.
- Szerintük túl drága lesz az olimpia rendezése.
Brisbane-ben is viták övezik a rendezést, de ez a világ összes olyan városában így van, ahol a világ legnagyobb sporteseményét bonyolítják le. Éppen ezért voltunk kíváncsiak az egykori sportújságíró, a Brisbane-ben élő Ganczer Gábor véleményére. Ganczer a Queenslandi Labdarúgó-szövetség szakmai igazgatója, 16 éve él Ausztráliában.
Ganczer Gábor: A nyomás nagy, a város kicsi
– Magam is olvastam azokat a cikkeket, amelyek a 2032-es nyári olimpia rendezésével kapcsolatos anomáliákat feszegették, de azért közel sincs akkora vihar, mint amit ezek az írások sugallnak – kezdte Ganczer. – Tudni kell, hogy Ausztráliában óriási hagyománya és tisztelete van az olimpiai rendezésnek, Brisbane lesz a harmadik ausztrál város, amely házigazdája lehet a világ legnagyobb sporteseményének. Eleve az, hogy Melbourne (1956) és Sydney (2000) után most Brisbane következik, hatalmas büszkeséggel tölti el a helyieket.
Ne feledjük azt sem, hogy a Sydney-ben rendezett játékokra negyedszázaddal később is egyfajta etalonként hivatkoznak.
– Éppen ezért Brisbane is azt tűzte ki célul, hogy legalább olyan jó, de ha lehet, még annál is jobb olimpiát rendezzen, mint amilyen a 25 évvel ezelőtti volt.
Fotó: PATRICK HAMILTON/AFP
Brisbane még ausztrál szemmel sem nevezhető nagyvárosnak, a külvárosokat is beleszámítva 2,5 millió ember él ott. Ebből a szempontból érthető, hogy a helyiek kisvárosi olimpiát terveznek. Ennek van előnye, de hátránya is.
– A helyieknek nincs nagy rutinjuk egy ekkora esemény megrendezésében – mutatott rá Ganczer Gábor. – Bár a városban volt már női labdarúgó-világbajnoki mérkőzés, sőt, korábban (1982) a Nemzetközösségi Játékok eseményeit is Brisbane rendezte meg, de ezeket nem lehet összevetni a nyári olimpiai játékokkal.
Mivel Ausztrália még önmagával szemben is hatalmas elvárásokat támaszt, a helyiek szinte mesterségesen hozzák nehéz helyzetbe magukat, amikor a tökéletes rendezésről álmodoznak.
– Egy mondatban összegezve: a nyomás nagy, a város kicsi – mondta Ganczer.
Brisbane infrastruktúrája jelenleg alkalmatlan az olimpia megrendezésére
Brisbane-ben is a viták kereszttüzében a régi és a még meg nem épített létesítmények állnak. A viták egy része politikai jellegű. A legkényesebb kérdés, hogy az olimpia mennyibe fog kerülni a városnak, az ott élőknek és az országnak. Vannak, akik már most felemelték szavukat egy új olimpiai stadion építése ellen.
– Tudomásul kell venni, hogy Brisbane-ben jelenleg nincsenek vadonatúj, modern létesítmények – mondta Ganczer Gábor. – Népszavazás nem volt arról, hogy mit gondolnak a városlakók erről. Szerintem ha lenne, a többség a rendezés mellett tenné le a voksát. Amikor 2021-ben kiderült, hogy Brisbane lesz az olimpia házigazdája, szinte mindenki ünnepelt. A hangulat akkor lohadt le kissé, amikor az anyagi kérdések kerültek előtérbe – de ez valahol természetes. Ausztráliában a négy nagyváros – Melbourne, Sydney, Brisbane és Perth – egymással versenyez. Nem csak a sportban, az élet más területén is. Brisbane most egy büszke város, a helyi politikusok ezt a hullámot lovagolják meg, azt mondják, hogy Melbourne és Sydney után most mi következünk.
Ezzel persze az érzelmi húrokon játszanak, meg a queenslandi emberek büszkeségére apellálnak.
Valahol igazuk van. Abban viszont tökéletes az egyetértés, hogy Brisbane-nek jót fog tenni az olimpia rendezése. Ez a város eddig szinte csak a turizmus miatt került fel a világtérképre. Queensland gyönyörű állam, hosszú óceánparttal, a szintén ebben a régióban lévő Cairns is vonzza az embereket. Ami az új stadionokat és létesítményeket illeti: száz százalék, hogy szükség lesz ezekre. Brisbane jelen állapotában – ha csak az infrastrukturális lehetőségeket nézzük – nem áll készen a rendezésre. Ez a város arra sem képes, amire Párizs volt. A francia rendezők könnyen bevonták az olimpia helyszínei közé a Grand Palace épületét, a Trocaderót. Brisbane-ben nincsenek ilyen helyek. Az, hogy szép a természet, hogy az óceán vakítóan kék, nem elég egy olimpia lebonyolítására. Ha nem épül meg néhány új létesítmény – köztük az új olimpiai stadion –, aligha lehet itt megrendezni a játékokat – fejtette ki Ganczer Gábor.
Kölcsön kell adni egyes sportágakat?
Már a párizsi olimpián is lehetett látni, hogy egyes sportágak eseményei nem a francia fővárosban zajlottak. A kézilabda- és kosárlabdatorna egy részét Lille-ben rendezték, a sportlövészetet a francia fővárostól 300 kilométerre, a szörfversenyeket pedig Tahitin. Nagy kérdés, hogy a hatalmas területű kontinensen Brisbane mellett más városokat is bekapcsolnak-e a rendezésbe?
Ganczer Gábor erről így szólt: – Az olimpiai focitornát hagyományosan több város rendezi meg, ez itt sem lesz másként. Vannak olyan sportágak, amelyeket szintén érdemes lenne máshol rendezni.
Fotó: MICHAEL NOLAN/Robert Harding RF
Brisbane-ben nincs vadvízi kajak-kenu pálya, Sydney-ben van. Botorság lenne drága pénzért ide építeni egyet, amikor ezeket a versenyeket simán el lehet vinni a 2000-es olimpia városába. Aztán itt vannak az evezős viadalok, a Fitzroy folyó.
Az egy természetes víz, élnek benne állatok, krokodilok is. El kell gondolkodni, hogy hol legyenek az evezősversenyek.
– Erre még van idő, de hamarosan ebben is döntést kell majd hozniuk az illetékeseknek.
Egyre jobban drágulnak az ingatlanok
Ganczer Gábor saját családjában is tapasztalta, mekkora hatása van az olimpia rendezésének. Az egykori sportújságíró édesanyja 2021-ben települt ki Brisbane-be. Az a lakás, amelyben él, ma már kétszer olyan drágán lenne eladható, mint amibe négy évvel ezelőtt került. Az olimpia ilyen felhajtó ereje érezhető, még akkor is, ha 2032 ma még távolinak tűnik. Ugyanakkor az ingatlanárak folyamatos felfutása jól jelzi, hogy mi várható, amikor egyre közelebb kerülünk a játékok kezdetéhez. Ganczer Gábor azonban nem csak ezért várja 2032-t. – Most azon dolgozom, hogy a leendő ausztrál férfi és női olimpiai labdarúgó-válogatottba minél több queenslandi kerüljön be. Ez a cél, ez lebeg a szemünk előtt.
Gondolkodtam azon is, hogy milyen lenne önkéntesként dolgozni az olimpia ideje alatt – hazudnék, ha azt mondanám, nem lenne kedvemre való.
– Ráadásul Magyarországon a kajak-kenu sportban is sok évet töltöttem el, szóval még lenne is olyan terület, ahol hasznossá tudnám tenni magam – mondta Ganczer.
Ausztrália: már csak a labdarúgó-vb hiányzik
Miközben 2032-ben Brisbane már a harmadik ausztráliai olimpia lesz, a hatalmas kontinens sző még egy álmot: a férfi-labdarúgó-világbajnokság megrendezését.
Fotó: FRANK FELL/Robert Harding Premium
Ez nem hagymázas elképzelés, már csak azért sem, mert 2023-ban Ausztrália és Új-Zéland közösen rendezett női labdarúgó-világbajnokságot.
– Ausztrália akár holnap meg tudna rendezni egy 48 csapatot felvonultató férfifoci-vb-t – reagált Ganczer. – Az ehhez szükséges stadionok megvannak, a rendezés sem lenne ellenére az országnak. 2026-ban a női labdarúgó Ázsia-bajnokság 12 csapatos mezőnyét látjuk vendégül, az ide nem messze lévő Gold Coast Stadion lesz az egyik helyszín. Ugyan ezt nem lehet összehasonlítani egy férfifoci-vb-vel, de az alapokat itt már régen lerakták. Igazából tényleg a FIFA-n múlik, mikor dönt úgy, hogy Ausztrália lássa vendégül a világ legjobb 48 csapatát.
