Szucsánszki Zita jelen volt, amikor a Magyar Kézilabda-szövetség sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy április 10-én, a Brazília elleni barátságos meccsen Kovacsics Anikóval és Tomori Zsuzsannával együtt elbúcsúztatják a válogatottól. Valóban végleges a búcsú, avagy extrém sérüléshullám esetén, kényszerhelyzetben azért vállalná a játékot a nemzeti csapatban? – kérdeztük tőle.

– Annyi sérültet egyszerre még elképzelni is képtelenség, hogy rám szükség legyen… De rendben, ha netán szorult helyzetben valóban hívnának, mennék, mint minden őszinte magyar ember – lám, félig komoly kérdésre is adható komoly válasz.
Harminchét évesen is az Esztergom erőssége
A klisével élve, hölgyek életkorát nem illik felemlegetni, de persze a sportolók a kivételek. Különösen azok, akik, miként Szucsánszki Zita, 37 évesen is kiemelkedő teljesítményre képesek. A korábbi ferencvárosi kedvenc a hét végi Szombathely–Esztergom mérkőzésen a hajrában, kiélezett helyzetben lőtt fontos góljával járult hozzá a 28-26-os vendégsikerhez, s igazolta, még mindig lehet rá számítani.
– A szombathelyi meccs elemzését inkább hagyjuk… Úgy általában természetesen azért dolgozom nap mint nap, hogy a meccseken hasznára lehessek a csapatnak. A testem egyre gyakrabban jelez, de nehezen hagyja abba az ember, amit nagyon szeret csinálni, s amíg azt érzem, tudok segíteni a fiataloknak, addig örömmel játszom – beszélt a motivációjáról Szucsánszki Zita.
Segíti a fiatalok kibontakozását
Ő maga is úgy látja, a fiatal és a rutinos játékosok jól kiegészítik egymást Esztergomban, utóbbiaknak az a dolguk, hogy segítségek a tehetségek kibontakozását. E munka eredményeként az irányító Faragó Lea már bemutatkozott a válogatottban, s ezúttal a kapus Herczeg Lilit is behívta Golovin Vlagyimir.
– Idővel Ballai Bori is odaérhet – felelte azt firtató kérdésünkre, az esztergomi játékosok közül még ki juthat el a válogatottságig. – Sőt, ha visszanyeri a formáját, akkor az ikertestvére, Anna is. Bár, miért is tagadnám, elfogult vagyok velük, hiszen nem csupán csapattársak voltunk a Fradiban, napról napra láttam őket felnőni. Még most is előttem van a kép, amint ötévesen általános derűt kiváltva a székeket borogatják a nézőtéren Németh András edzésén.