Az alapszabály szerint a Magyar Atlétikai Szövetségnek (MASZ) hét elnökségi tagja van. Amióta az egyikük (Horváth Gergely) lemondott, már csak hat, de a határozatképességhez ötven százalék plusz egy, tehát négy szavazat szükséges, így a testület hat fővel is gond nélkül működhet. Helyesebben csak működhetne. Három-három tag ugyanis végzetesen szembefordult egymással. Az egyik szekértábort Gyulai Miklós, a MASZ elnöke, továbbá a para szakágért felelős Oroszi Zsuzsanna és Dr. Kriszt Balázs egyetemi tanár alkotja. Velük szemben áll Németh Zsolt szakmai alelnök, a párizsi olimpián ezüstérmes Halász Bence edzője, a másik alelnök, Zsivoczky-Farkas Györgyi, a korábbi kiváló hétpróbázó, a Honvéd szakosztályelnöke, valamint Tölgyesi Előd.
A konfliktus gyökere az elnök szerint az, hogy utóbbi hármas hónapok óta konzekvensen minden előterjesztést leszavaz, megakadályozva határozatok születését, ezáltal nem csupán Gyulai Miklós, hanem Deutsch Péter ügyvezető és Scheidler Géza szakmai igazgató szerint is megbénítja a szövetség, s szép lassan a magyar atlétika működését.
Nem világos, hogy mi Németh Zsolt gondja
S hogy miért? Ezt nehéz lenne pontosan megválaszolni. Maga Gyulai Miklós sem gondolja, hogy anyagi érdekből, netán más, külső szereplők érdekének megfelelve viselkednek így a „puccsisták”. Elsőként az SzPressz Hírszolgálat próbált a dolog végére járni.
Németh Zsolt hosszú monológjából azonban nehéz kihámozni, hogy mi is a gondja. Kifogásként említi, hogy az elnökségi ülésekről nem készül hangfelvétel, olyan jegyzőkönyvet tesznek ki a szövetség honlapjára, amit nem hitelesítettek, az ösztöndíjprogramok kritériumrendszerét homály fedi és keresztülnéznek rajtuk.
Megismételjük, Németh Zsolt nem jogász, nem is tanult sportvezető, hanem ízig-vérig sportember, 1999-ben világbajnoki ezüstérmes, valamint kétszeres olimpikon (Atlanta, Sydney) kalapácsvető és persze mesteredző, Halász Bence edzője. A szakmai meglátásait szinte kötelező megfogadni, de a „jogászkodás” aligha az ő felségterülete. Az említett cikkben azért van egy árulkodó idézet tőle, íme: „Az sem titok, hogy többen kapacitáltak még a szeptemberi közgyűlés előtt, hogy szálljak harcba az elnöki tisztség megszerzéséért. Erről csak annyit mondanék, hogy még mindig azzal tudom a legjobban segíteni a magyar atlétikát, ha a versenyzőimet úgy készítem fel a következő világversenyekre, különösképpen a Los Angeles-i olimpiára, hogy ismét éremesélyben bizakodhassunk. Nem kérdés, hogy e küldetésem mellett csak akkor vállalnék egyéb feladatot, ha már nem lenne más választásom.”
Gyulai Miklós: Hatalmi harc zajlik az elnökségben
Ebből azt olvashatjuk ki, noha nem ez a célja, végső esetben akár harcba szállna a MASZ elnöki tisztségéért. Tehát hatalmi harc zajlik a felek között, miként azt az elnök ki is mondja.
Gyulai Miklós állítja, azzal nincs, nem is lenne gondja, ha valaki jelöltetné magát kihívónak. Abba a kutyakomédiába azonban belefáradt, ami az elnökségben hónapok óta zajlik.
– Szeptemberben állt fel az új elnökség, az ellenzéki tagok, az egyszerűség kedvéért hadd nevezzem őket így, azóta minden eszközzel akadályozzák a szövetség munkáját, a legutóbbi elnökségi ülésen már a napirendet sem szavazták meg. Az állításaik, amiket immár a nyilvánosság elé tárnak, nem felelnek meg a valóságnak. Csupán egyetlen példaként, maga Németh Zsolt részt vett az előkészítésében, meg is szavazta azt a szakmai tervet, ami később aztán az elnökség ülésen mégsem fogadott el. Az ülések nem az atlétikáról szólnak. Hatalmi harcot folytatnak ellenem, ellenünk – mondta Gyulai Miklós a szövetség vezetőinek részvételével tartott háttérbeszélgetésen.
Jó úton jár a magyar atlétika?
Gyulai Miklós nem akar csupán a fedett pályás Európa-bajnok Molnár Attila sikereivel és paradox módon Halázs Bence párizsi ezüstérmével takarózni, adatokat citál arra, hogy a magyar atlétika folyamatosan fejlődik:
- egyre több a tagszervezet
- egyre több az igazolt versenyző
- javulnak a versenyeredmények.
Szerinte éppen ezt a fejlődést fenyegeti a három ellenzéki elnökségi áskálódása.
– Türelmes vagyok, de nem asszisztálok tovább ehhez – jelentette ki Gyulai Miklós, majd kérdésünkre, ez mit jelent a gyakorlatban, kimondta: – Ha a közgyűlés nem fogadja el a beszámolókat, akkor levonom a konzekvenciát és tizenhat év után távozom, ha viszont igen, az azt jelenti, alaptalan a vádaskodás, s ez esetben, úgy gondolom, a három elnökségi tagnak kell döntenie: a jövőben vagy együttműködően viselkednek, vagy mondjanak le.
Egyenes beszéd. Az atlétikából kölcsönzött szakkifejezéssel élve pénteken aligha lesznek szerencsés vesztesek.
Molnár Attila aranyérmes futása 400 m-en a 2025-ös fedett pályás atlétikai Eb-n:
