Évek óta eltökélt harcot folytat a még létező kommunista utcanevek megváltoztatásáért a Magyar Patrióták Közössége. Van dolguk szegényeknek, hiszen – az érvényes jogszabályok dacára – ma is rengeteg a bolsevik szélhámosokról elnevezett közterület. Nemrég Salgótarján szocialista vezetése fütyült a patrióták kérésére, a sokadik felszólítás után is változatlanul hagyta a kifogásolt elnevezéseket. (A város főterének például ma is az a Fegyvert fogó munkás nevezetű – esztétikailag is kétségbeejtő – szobor az „ékessége”, amely a Tanácsköztársaság iránt érzett hervadhatatlan tisztelet jegyében még 1959-ben került a település kellős közepére.)
Minap viszont jó hírt kaptunk: Pápa önkormányzata lakossági kezdeményezésre Tisza Kálmán nevét adományozta az eddigi Szabó Ervin utcának. Gróf Tisza Kálmán a 19. század meghatározó politikusa volt (15 évig Magyarország miniszterelnöke), aki több szállal is kapcsolódott a városhoz (a főgimnázium új épületének építése, a helyi szegény sorsú tanulók segélyezése stb.), Szabó Ervin ugyanakkor semmi módon nem kötődött Pápához. Illetve csak annyiban, hogy a hazai bolsevizmus vezető ideológusaként megpróbált rávenni egy fiatal kommunista lányt Tisza Kálmán fia, Tisza István miniszterelnök meggyilkolására. Más kérdés, hogy a merénylet a kormányfő lemondása miatt elmaradt. A későbbi, „sikeres” merényletet viszont már nem a szélsőbaloldali anarchista szervezte, merthogy a hétpróbás gazember 1918-ban elhunyt. Az alultájékoztatott utókornak az „entellektüel” Szabó Ervin a fővárosi könyvtárhálózat nemes lelkű megszervezőjeként vált ismertté.
Pechjére most utánaolvastunk.
