Ahelyett, hogy az előírásokat betartva, otthon várnák a karantén végét, Hadházy Ákos ápolt és hívei a múlt heti főpróba után hétfőn újra ott dudáltak, keringtek a Clark Ádám téri körforgalomban. Hátha bekerülnek a tévéhíradóba, mint az orbáni önkény áldozatai. A fődudás (aki mellé Szél Bernadett és a Momentum is csatlakozott) változatlanul úgy tartja, hogy az Orbán-kormány rosszul kezeli a járványt, és ugye ilyenkor dudálni kell a délutáni csúcsban, mi mást. A helyszín azért esett a Lánchíd budai hídfőjére, hogy a miniszterelnök is hallja odafönn, a Várban.
„Dudálj, hogy Orbán is hallja!” – ez volt a hívószó. Hogy a kormányfő hallotta-e, nem tudni, a kivonuló rendőrök biztosan. Le is kapcsoltak néhány idvezült tülkölőt, akik a következő napokban alighanem sárgacsekkes borítékot vehetnek majd át a postástól. „Aki dudál, velünk van!” – lelkesített a sajtkukac Hadházy –, bár ebben egyáltalán nem vagyok biztos. A belilult fejű autósok nagyobbik fele inkább a kialakult dugó miatt nyomta a dudát.
Máig előttem egy pár évvel ezelőtti kép, amelyen – írd és mondd! – hat kormányszapuló tüntető zárta le a délutáni csúcsban a Bajcsy-Zsilinszky út és Andrássy út kereszteződését. Köztük természetesen Mécs Imre bácsi (ki ne ismerné: SZDSZ, MSZP) és neje, Fruzsina asszony, Magyar Bálint húga. Fél óra múlva harminc-negyven fősre duzzadt a „tömeg”, miután többen odamentek hozzájuk, hogy megkérdezzék, jó-e hülyének lenni? Nagyjából egy órán át tartott a fesztivál, csak Imre bácsiék maradtak még egy kicsit, hátha jön a CNN hírtévé – de csak cifra beszólások jöttek az araszoló, felbőszült autósoktól.
A történelem ismétli önmagát.
