Kálmán Olgával közölt interjút minap a 168 Óra. Szép, demagóg írás, akár a korabeli Szabad Népben is megjelenhetett volna. Mondjuk, sok újat nem tudunk meg az ATV Egyenes beszéd című műsorának egykori kihallgató tisztjéről. Olga asszony inkább csak nyomatékosítani kívánta az olvasókkal, milyen olthatatlan vonzalmat érez új családja, a Demokratikus Koalíció (DK) közössége iránt, amelynek immáron elnökségi tagja és országgyűlési képviselőjelöltje. Arról beszélt, hogy amikor a politikusi munka mellett döntött, azonnal a DK-t érezte magához a legközelebbinek, egyetlen percig sem volt kérdés, hogy ide szegődik. (Megjegyzem, Olga asszony pályamódosítása előtt egy riporteri kérdésre – Igaz-e, hogy politikusnak áll? – azt válaszolta: „Én újságíró vagyok, a politika pedig a túloldal. Miért mennék át? Én biztos nem fognék ilyen politikai vállalkozásba.”) Figyelmesebb ember persze már korábban kiszúrhatta hősnőnk DK-szimpátiát. A beszélgetőpartnereit többnyire gyanúsítottként kihallgató műsorvezető Láriferivel mindig kivételt tett: nyájasan faggatta, ahogyan csak terápiára szoruló, bomlott embereket szokás. (Ami részben érthető is…) Dobrev Klára egy ízben egyenesen Judith Sargentinihez hasonlította a DK-hoz igazolt Kálmán Olgát, mondván, ő is ugyanolyan büszke, határozott, mint a kevély holland asszonyka, aki „a magyarokért harcolt Orbán diktatúrájával szemben”.
Olaszország
Családi lájk
Míg apjukom Brüsszelben árulja a hazát, asszonya kormányhivatali osztályvezetőként lájkolgatja az urát?
