Az Elkxrtuk című filmről nyilatkozott minap az Indexnek Szilvásy György, aki a 2006-es rendőrterror idején a Miniszterelnöki Hivatalt vezette. Bár nem látta a produkciót, kijelentette, pert fontolgat, a film nem bizonyít semmit. „Már annyi mindent olvastam róla, hogy nem kéne megnéznem, nem kéne felidegesítenem magam rajta. De lehet, hogy mégis meg fogom nézni.”
Emlékezetes, a Gyurcsány-években többnyire Szilvásy titokminiszter „szervezte” az ünnepi programokat. Ez általában abból állt, hogy az események előtt bejelentette: a hírszerzés birtokába jutott: terrorveszély fenyegeti az országot, ezért a lakosság érdekében nem tartható semmiféle ellenzéki demonstráció. Mindenki maradjon az ülepén.
Tenyérbe mászó ember ez a rókaképű figura. Neve három évtizede újra és újra felbukkan – már a spontán privatizáció zavaros kondérjánál ott találjuk, ügyesen kavar az Antall-kormány háza táján, a Horn-rezsim alatt kormányzati tényezővé lesz, majd olthatatlan mozgalmi barátság lobban fel benne Gyurcsány Ferenc iránt (vonzalma nem marad viszonzatlan). Az első Orbán-kormány idején elkeseredettségében milliomosnak áll (Altus, Perfekt és más erkölcsvesztőhelyek), majd elszegődik az időközben miniszterelnökké lett puccsista cimborájához. Legemlékezetesebb alakítása a 2006-os tűzijáték parádés lebonyolítása – öt halott –, sikeres hoppmesterként jön ki a történetből (a balhét egy inspekciós tűzoltóra verik). Aztán további sikerek, pénz, hírnév, miegymás… Talán még ma is itt szárnyalna, ha szellemi ágyasát nem zavarják el a hatalomból. Szegénynek újabban csak vérszegény fenyegetőzésekre futja. Lásd fentebb.
A borítóképen: Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere újságíróknak nyilatkozik az úgynevezett kémügy másodfokú ítélethirdetése után a Fővárosi Ítélőtábla épületének folyosóján 2017. szeptember 25-én.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
