Aki a demagóg hazugságokat kedveli, olvasson minél több Bauer Tamás-posztot, nem fog csalódni. Hősünk az SZDSZ-kaméleonok között kezdte pályáját – pártja előbb a kommunisták fölnégyelését javasolta, majd nászágyba bújt velük. A párt csődje után néhány évig a DK-ban hirdette az igét, majd innen is távozott, jelenleg alkalmi rettegéssel foglalkozik. (Emberünk édesapja, Bauer Miklós hajdan az ÁVH Andrássy úti szabadidőközpontjának manikűrszalonját vezette – tablóképe az objektum helyén kialakított Terror Háza Múzeumban látható.)
Egy leharcolt ős-szabaddemokratát képzeljünk el, aki képtelen tudomásul venni, hogy jó ideje nem róla szólnak a hírek, lejárt a jegye. Bauert ennek dacára erős szereplési kényszer szorítja. Most például azon háborog, hogy volt párttársa, Fodor Gábor azt javasolta:
az ellenzék a kormánnyal együtt álljon ki Brüsszelben azért, hogy folyósítsák végre az országnak járó támogatásokat. Tegyék félre a kormánnyal szembeni kifogásaikat, merthogy ez nemzeti ügy. Fodor emlékeztetett, a rendszerváltáskor is konszenzusra tudott jutni az ellenzék a kommunistákkal.
A körömszakadtáig dacos Bauer viszont azt magyarázza, ma más a magyarországi helyzet. Önkényuralom van, s ilyenkor az ellenzéknek az a dolga, hogy részt vegyen a rezsim megdöntésében. Legérdekesebb „érvét” idemásolom:
„A Fidesz nem azt akarja, hogy az ellenzék támogassa Brüsszelben, hanem azt, hogy ne támogassa, és ezért folyamatosan támadhassa.”
Vagyis – tessék fogódzni! – a Fidesznek nem a visszatartott pénz kell, hanem a lehetőség, hogy piszkálhassa a Brüsszelben hazát áruló képviselőket.
Tudja valaki követni Bauert?
