Nőket próbált megvédeni az erőszakoskodó szovjet katonáktól a vértanú püspök

Nyolcvan éve, 1945. április 2-án szenvedett vértanúhalált Boldog Apor Vilmos győri püspök, aki egyaránt felemelte szavát a zsidóüldözés és a nyilasok atrocitásai, valamint a megszálló szovjetek túlkapásai ellen.

II. János Pál pápa - aki boldoggá avatta Apor Vilmost - imádkozik a vértanú püspök győri sírjánál Fotó: Magyar Kurír Katolikus Hírportál

A püspök erőteljesen tiltakozott a zsidók elleni atrocitások és gettóba zárásuk ellen   Forrás: Wikimedia Commons

Minden nála jelentkező üldözöttet oltalmába vett, szerzetesházakban, kórházban vagy a Püspökvárban (a mindenkori győri püspök lakóhelye) helyezte el őket,

püspöktársait is egységes fellépésre próbálta rábírni. A nyilas hatalomátvétel után egyre inkább persona non gratának számított, főként azután, hogy október 31-én a Dunántúl főpásztorainak egyikeként memorandumban kérte a „nemzetvezető” Szálasi Ferencet, hogy ne vessék a harcok martalékául a Dunántúlt, szüntessék be az esztelen vérontást és pusztítást. 

Szálasi Ferenc német fegyverekre támaszkodó puccsal vette át a hatalmat 1944. október 16-án, amit a nyilas rémuralom követett    Fotó: Bundesarchiv/Faupel

A nyilasok bosszúja nem késett, Mindszenty József veszprémi és Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt letartóztatták, az Apor Vilmos ellen kiadott elfogatóparancsot csak a szovjet előrenyomulás miatt nem tudták végrehajtani. Amikor a front 1945 márciusában elérte Győrt, Apor Vilmos arra kérte a német hadvezetést, hogy kíméljék meg a várost, de elutasító választ kapott.

Fiatal nőket akartak elhurcolni a szovjetek, akiket élete árán is védelmezett a püspök

Március 28-án a harcokban a Nagyboldogasszony-székesegyház találatot kapott, tornya kiégett, március 30-án, nagypénteken szovjet katonák a Püspökvár óvóhelyéről fiatal nőket akartak „munkára” vinni. A szovjet tiszttel tárgyaló Apor Vilmos azt ajánlotta, hogy helyettük férfiak és idős nők menjenek. Az egyre hevesebbé váló vita közben a szovjet katona előkapta fegyverét és előbb a mennyezetbe, majd a püspökre lőtt. A sebesült főpapot a harcok közepette hordágyon vitték a több kilométerre lévő kórházba, ahol megműtötték. 

Apor Vilmos népmissziókat szervezett, a katolikus megújulás szolgálatában pedig hitbuzgalmi és társadalmi egyesületeket hozott létre       Forrás: Magyar Kurír Katolikus Hírportál

Húsvétvasárnap, április 1-jén hashártyagyulladás lépett fel nála, s másnapra virradóra meghalt. Ideiglenesen a győri karmelita templom kápolnájába temették. Végleges sírhelye 1948-ban készült el vörösmárványból a székesegyház Héderváry-kápolnájában, de újratemetésére csak 1986-ban kerülhetett sor. Boldoggá avatási eljárása 1946-ban indult, de 1949-ben fel kellett függeszteni, és csak négy évtized után folytatódhatott. 

Szent II. János Pál pápa 1997. november 9-én avatta boldoggá a vatikáni Szent Péter téren, 

ünnepét május 23-án tartják, mert vértanúságának időpontja többször is a húsvéti időszakra eshetne. 2012-ben leplezték le szobrát, Lebó Ferenc alkotását a győri Püspökvár előtti téren. 

Apor Vilmos szobra Gyulán  (Bocskai Vince alkotása)      Fotó: Wikimedia Commons/Domok dr.

Szobra áll Budapest XII. kerületében és Gyulán is, a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola 2000-ben vette fel nevét, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2004 óta Vácon működik. 2022-ben Dér András írt színdarabot az életéről Mindenkinek mindene címmel, amelyet a Győri Nemzeti Színház mutatott be. 2023-ban a felújított győri székesegyház szembemiséző oltárt kapott, amelyben az újraszenteléskor elhelyezték ereklyéjét. Vértanúságának eredeti helyszínén emlékkiállítás látható.

(Forrás: Nemzeti Archívum Sajtóarchívum)