Platón és a mesterséges intelligencia: a valóságosnak tűnő, de valójában hamis világ veszélyei

A közösségi média és újabban a mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet tölt be a mindennapokban és közgondolkodás alakításában, aminek számos előnye mellett komolyak a veszélyei is. De vajon milyen kapcsolat állhat fenn a híres ókori görög filozófus, Platón és a mesterséges intelligencia között? Ezt az első hallásra furcsának tűnő kérdést az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Genfben megrendezett és a mesterséges intelligenciával foglalkozó AI for Good elnevezésű konferenciáján vetette fel Jorgosz Papandreu, Görögország volt miniszterelnöke.

Platón barlangelmélete rávilágít a mesterséges intelligencia veszélyeire is Fotó: World History Encyclopedia

Jorgosz Papandreu volt görög miniszterelnök. Fotó: CTK/AP

 Jorgosz Papandreu az Euronews Next online hírportálnak nyilatkozva kifejtette, annak ellenére, hogy az AI érdekes, illetve meggyőző erejű, de egyben félrevezető és gyakran messze áll a valóságtól. A mesterséges intelligencia térhódítása azonban a veszélyei ellenére is alapvető hatással lesz az emberiség jövőjére, illetve fejlődésére. „Az AI hatással van a kultúránkra. Befolyásolja a világról való gondolkodásunkat, a kommunikációnk módját és a kultúránkat, sőt a demokratikus politikai kultúránkat is” – vélekedik a görög politikus. Az AI egyik legfőbb veszélye, hogy hosszabb-rövidebb távon alááshatja a kritikai gondolkodás képességét.

Virtuális agórák, valós visszaélések

A virtuális tér, illetve a mesterséges intelligencia egyre nagyobb befolyást gyakorol a közbeszédre és úgy képes alakítani a a véleményalkotást, hogy közben fokozatosan leépíti az analitikus vagy ha úgy tetszik a kritikai gondolkodás iránti igényt. A nagy kérdés, hogy vajon az AI segíthet-e megteremteni egy igazságosabb társadalmat, 

vagy csak ahhoz lesz jó eszköz, hogy néhány ember kezébe adjon még nagyobb és minden korábbihoz képest erősebb hatalmat. 

Platón mestere, Szókratész a tudás és a bölcsesség elkötelezett védelmezőjeként hívta fel a figyelmet az ókori görög demokrácia hiányosságaira, illetve hibáira, ami miatt végül öngyilkosságra kényszerítették. Jorgosz Papandreu éppen ezért egy Szókratész életéből vett érdekes hasonlattal világított rá az online univerzum, valamint az AI gondolkodásunkat és vitakultúránkat megváltoztató veszélyeire.

Az AI nemcsak áldássá, hanem komoly fenyegetéssé is válhat. Fotó: Science Photo Library via AFP

A híres görög szónok, Gorgiasz – aki Szókratész kortársa volt – arra oktatta tanítványait, hogy milyen módszerek alkalmazásával tudnak vitákat nyerni az ellenfeleikkel szemben abból a célból, hogy megragadhassák a hatalmat. Szókratész a szónokkal folytatott egyik nyilvános vitájában Gorgiasz módszerét kritizálva azzal érvelt, hogy az embereknek – még ha nem is mindenben értenek egyet – tiszteletteljesen kellene vitatkozniuk, elsősorban azért, hogy megértésék egymást, ahelyett, hogy a vitapartnerük megfélemlítésével, kihasználásával vagy megalázásával akarjanak erkölcstelen győzelmet aratni a másik felett. Papandreu szerint ha Szókratész ma élne, szinte bizonyosan kritizálná a mesterséges intelligencia társadalmi szerepét, mivel azt Gorgiasz módszerével azonosítaná. Szókratész – legalábbis Papandreu értelmezése szerint – felismerné, hogy a mai demokráciát fenyegető sok veszély egyike a mesterséges intelligencia.

Papandreu szerint Szókratész szinte bizonyosan  kritizálná a mesterséges intelligencia társadalmi szerepét.   Fotó: E15

„Egyfelől azt mondjuk, hogy az internet és természetesen az AI is demokratizálódik. Másfelől viszont erősen centralizált a rendszer. Ki irányítja az algoritmusokat, és kié az AI? A demokrácia egyik alapgondolat pont az volt, hogy a hatalom ne koncentrálódjon” – nyilatkozta Jorgosz Papandreu. Ugyanakkor úgy véli, hogy az internet egyben lehetőséget is jelenthet az egész társadalmat érintő nagy kérdésekben való kollektív döntésekhez ugyanúgy, mint az ókori Görögország agórái, népgyűlései. Az internet ugyanis az egykori ókori városállamok viszonylag kis létszámú polgárságával szemben gyűlések megtartása nélkül is alkalmas eszköz lehet nagy tömegek számára a kollektív véleménynyilvánításhoz.

Az AI valós szándékok manipulálására is alkalmas eszköz lehet. Fotó: Fotó: NurPhoto via AFP

Természetesen a mesterséges intelligencia a láthatatlan befolyásolásra, eredmények eltorzítására, vagy akár valós szándékok manipulálására is alkalmas eszköz lehet. Az AI emiatt nemcsak óriási lehetőség, hanem óriási kockázat is egyben. Hogy ebben a kérdésben mit hoz a jövő, arra pedig talán még sem Platón, sem pedig Szókratész nem tudná a választ.

A mesterséges intelligencia főbb veszélyei:

• valóságnak hitetheti el a valótlan vagy hamis dolgokat,
• ezen keresztül jelentős befolyást gyakorolhat az általános gondolkodásra
• és csökkentheti az analitikus, illetve a kritikai gondolkodás képességét.