Magyarország biztonságban van?
Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy a Kárpát-medence az eurázsiai lemez belsejében, az aktív törésvonalaktól távolabb fekszik. Nem kell attól tartanunk, hogy nálunk a Japánra vagy Kaliforniára jellemző 8-as vagy 9-es erősségű megarengések pusztítsanak.
Azonban a medence sem teljesen mozdulatlan. Az Adriai-tenger aljzata folyamatosan észak-északkeleti irányba forog és nyomódik, préselve a Kárpát-medence alatti kőzetblokkokat. Ez a belső feszültség Magyarországon is okoz földrengéseket.
Évente körülbelül 100-200 olyan kisebb mozgást regisztrálnak a hazai szeizmológiai állomások, amelyeket a lakosság egyáltalán nem érez. Csupán évtizedenként egyszer-kétszer fordul elő komolyabb, károkat okozó földrengés.
Bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nálunk sosem történhet semmi, a történelemkönyvek mást mutatnak. Magyarország eddigi legpusztítóbb dokumentált földrengése 1763-ban Komáromban történt. A becslések szerint 6,2-6,3-as erősségű rengés romba döntötte a város nagy részét, a templomtornyok ledőltek, és több mint hatvanan életüket vesztették.
A közelebbi múltból az 1911-es kecskeméti (5,6-os) vagy az 1956-os dunaharaszti (5,6-os) földrengés említhető, amelyek szintén súlyos épületkárokat okoztak. Legutóbb pedig 2023 augusztusában, Gyomaendrőd környékén mozdult meg a föld egy 4-es feletti erősséggel, ami jól mutatja, hogy a mélyben lévő erők ma sem alszanak.
Magyarországon egyébként az aktív építészeti szabályozásoknak köszönhetően a modern épületek biztonságosak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!