Hogyan (nem) lehet tervezni?

Nemcsak a piacot, a gazdaságkutató cégeket is megtréfálta a folyó fizetési mérleg minap közzétett pozitív alakulása. Ez utóbbiakat aztán alaposan.
Az intézeteknek idén sokadszorra okoznak kényelmetlen meglepetést a havi adatok, amelyek a világgazdasági lassulás és a növekedéspárti költségvetési politika dacára nemhogy nem romlanak, hanem kifejezetten látványos és javuló képet mutatnak. Olyannyira, hogy szinte „kivitelezhetetlennek” tűnik a gazdaságkutatók által az év második részére beharangozott egyensúlyromlás bekövetkezte. A médiában sztárolt kutatóintézeteknek, illetve kiemelt vezetőiknek – vélhetőleg – igencsak kényelmetlen, hogy az elemzések olyan intervallumú hibahatárokba lépnek, amelyek egészen egyszerűen döbbenetesek; és ez szakmailag talán már kudarcszámba megy.
A zömükben szakértőként aposztrofált kutatók persze csak a maguk dolgát teszik: folyamatosan erőltetik ránk, az ország lakosságára pesszimista előrejelzéseiket, ha pedig tendenciózusan pozitív a gazdaság állapota, az nem más, mint a „kreatív könyvelés” eredménye – szerintük legalábbis. A gazdasági rekordadatokban egyébként sem szűkölködő 2001-es esztendőben a média a kelleténél ismét jobban sztárolta neves közgazdászainkat, akiktől rendre megtudhattuk: a helyzet csak roszszabb és rosszabb lesz. A gazdaságkutatók közül az év során a GKI Gazdaságkutató Rt., a Pénzügykutató Rt., az Ecostat, a Concorde Értékpapír Rt., a Budapest Alapkezelő, az OTP, a Kopint-Datorg, a Raiffeisen Befektetési Rt., a Nomura International és a Citigroup tette közzé a médiában az előrejelzéseit; ezek a mérések meglepően széles hibazónára és a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) jelentősen eltérő véleményekre hívják fel a figyelmet.
Pesszimizmusban és szereplési aktivitásban külön kiemelkednek a GKI és a Pénzügykutató Rt. előrejelzései. Egyben e cégek azok, amelyek év közben legtöbbet voltak kénytelenek korrigálni prognózisaikat. Nekik is figyelemre méltó lehet a Financial Times e témában tavasszal készített angliai elemzése: „Az utóbbi tíz év hatvan, országos méretű recessziójából a kutatóknak mindöszsze kettőt sikerült egy évvel előre jelezniük, és az esetek kétharmadában még az adott év áprilisában sem tudták, hogy a gazdaság abban az esztendőben hanyatlásnak indul.”
Mielőtt felelevenítjük azt, hogy mit jósoltak és terveztek a folyó mérleg alakulásáról a kutatók, álljon itt az MNB legújabb adatsora, amely szerint az előzetes adatok alapján a folyó fizetési mérleg 73 millió euró többlettel zárt szeptemberben, az első kilenc havi deficit pedig 279 millió euró lett. A jegybank korábbi tájékoztatása szerint a folyó fizetési mérleg ez év augusztusában 273 millió euró többlettel zárt, így az idei első nyolc hónapban a deficit 351 millió euró volt. Tavaly szeptemberben a folyó mérleg 311 millió euró hiányt mutatott, ezzel az első kilenc havi deficit 993 millió eurót tett ki. A folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása mögött elsősorban az áruforgalom kiadási többletének mérséklődése áll, de a többi tétel egyenlege is kedvezőbben alakult a vártnál – áll az MNB indoklásában.
A folyó fizetési mérleg szeptemberi számai gazdaságtörténeti jelentőségűek. Szeptemberben ugyanis még soha nem volt a folyó mérleg szufficites, és az is most fordult elő első ízben, hogy a mérleg három hónapban egymás után többlettel zárt. A szolgáltatások és jövedelmek egyenlege az idén szeptemberben 99 millió euró többlettel zárt, szemben a tavaly szeptemberi 19 millió eurós hiánnyal. Augusztusban a szolgáltatások és jövedelmek egyenlegében 298 millió euró többlet volt. Az év első kilenc hónapjában a szolgáltatások és jövedelmek 576 millió euró többlettel zártak, szemben a tavaly január–szeptemberi 153 millió euró többlettel. Tavaly az első kilenc hónapban a Magyarországra irányuló tőkebefektetések 1,262 milliárd eurót, a külföldre irányulók nettó 228 millió eurót tettek ki. Ez év szeptember végén a jegybanki tartalékok értéke 13,1 milliárd euró volt.
Február
Petschnig Mária Zita, Pénzügykutató Rt.: „A tapasztalatok azt mutatták, hogy a magyar gazdaság rendkívül érzékeny az uniós konjunktúra változásaira. Gondokat okozhat, hogy az országba érkező külföldi tőke tavaly, hosszú évek óta először, nem fedezte a folyó fizetési mérleg hiányát.” (HVG, február 17.)
Akar László, GKI Gazdaságkutató Rt.: Jelentős romlást vár mind a fizetési, mind a külkereskedelmi mérlegben. A folyó mérleg hiányát 2,7 milliárdra becsüli. Szerinte nem valószínű, hogy az idegenforgalom megismétli tavalyi 2,5 milliárdos többletét. A folyó mérleg várható hiányát hárommilliárd euróra becsülte. (Romlik a külső egyensúly, Népszabadság, február 28.)
Március
Petschnig Mária Zita, Pénzügykutató Rt.: „2001-ben nemcsak a folyó fizetési mérleg hiánya lesz nagyobb, de ugrásszerűen nő a valódi, a költségvetési trükköktől megtisztított államháztartási deficit is, bár a hivatalos adatok semmit sem fognak mutatni.” (Inflációs felülvizsgálat, Népszabadság, március 23.)
Várhegyi Éva, Pénzügykutató Rt: „A 2,7 milliárd euróra várt hiány mértéktartó, sőt optimista becslés, és azon alapul, hogy nem lesz jellemző a külföldieket riogató retorika, ami miatt megugrana a profitkivonás.” (Lassuló növekedés, romló egyensúly, Népszabadság, március 24.)
Május
Vértes András, GKI Gazdaságkutató Rt.: „A magyar gazdaságot egyszerre jellemzi a gyors növekedés és a repedező egyensúly. A hiány akár 5,3 milliárd eurót is kitehet, és ez az 1,5 milliárd eurós tőkebeáramlásból és a növekvő tőkekiáramlásból adódóan – a korábbi évekkel ellentétben – csak adósságregeneráló finanszírozással kezelhető.” (Emelte inflációs prognózisát a GKI, Napi Gazdaság, május 17.)
Június
Belyó Pál, Ecostat: A vártnál kedvezőbb áprilisi adat három fő oka, hogy a várakozásoktól eltérően fennmaradt az export dinamikus növekedése, az idegenforgalom növekedése folyamatosan javul, és a működőtőke-beáramlás is kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A romlás csak eltolódott az időben. Idén a deficit el fogja érni, esetleg meg is haladja a 2,2 milliárd eurót. (Nem romlott a fizetési mérleg, Népszabadság, június 6.)
Petschnig Mária Zita, Pénzügykutató Rt.: Szerinte az első négy hónap tendenciái nem vetíthetők ki az év egészére. Az év második felében mind a nyugat-európai kereslet mérséklődésének, mind a belső keresletet élénkítő kormányzati intézkedéseknek a hatása jelentkezik majd, rontva a fizetési mérleget. (Nem romlott a fizetési mérleg, Népszabadság, június 6.)
Július
Török Zoltán, a Raiffeisen Befektetési Rt. vezető elemzője egyre romló fizetésimérleg-adatokra számít. Szerinte a hiány az idén hétszázmillió euróval lehet nagyobb, mint tavaly: 2,3 milliárd euró, miközben a nettó tőkebeáramlás várhatóan kétmilliárd alatt marad. (Romlik a fizetési mérleg, Népszabadság, július 4.)
GKI–K&H Bank közös előrejelzése: „A fizetési mérleg eddig kedvezőbben alakult: öthavi hiány 475 euró, alig haladja meg a tavalyi év első öt hónapjában kialakult szintet. A legnagyobb szerepet az idegenforgalom élénkülése játszotta. Azonban a profitkivonás élénkülése miatt az év végére 2,7 milliárd eurós hiány várható.” (Magyar Hírlap, Napi Gazdaság, Népszabadság, július 31.)
Augusztus
Petschnig Mária Zita, Pénzügykutató Rt.: Kiemelte, hogy a fizetési mérleg hiányának csak a felét finanszírozza a nem adósságregeneráló tőkebeáramlás, így a hiány másik felét hitelből kell majd fedezni, ami az ország adósságállományát növeli.
Sonja Gibbs, Nomura International: Elsősorban nem kereskedelmi összetevők miatt nőtt júniusban duplájára a folyó mérleg hiánya, hiszen június és december az évadja a Magyarországon tevékenykedő multik profitrepatriálásának.
Wike Groenenberg, Schroder Salomon Smith Barney: Szerinte nem meglepő a romlás, mert a magyarországi vállalatok ebben a hónapban fizetik ki külföldre az osztalékot. Az év hátralévő részére azonban romló egyenleget vár. (Megduplázódott a mérleghiány, Népszabadság, augusztus 4.)
Szeptember
Hegedűs Miklós, GKI Gazdaságkutató Rt.: A következő hónapokban a gazdaság lassulásával összhangban várhatóan romlik a fizetési mérleg és az államháztartás egyensúlya is.
Petschnig Mária Zita, Pénzügykutató Rt.: „Mindenképpen az egyensúly romlása várható az év hátralévő felében, különös tekintettel arra, hogy a reálkeresetek az idén jelentősen meghaladják a GDP növekedését.” A kutatók szerint a Széchenyi-terv beruházásai keveset lendítenek a gazdaságon (MTI, szeptember 4.).
Október
GKI–K&H Bank közös előrejelzése: Az Egyesült Államokat ért terrortámadás tovább lassítja a világgazdaság és ezen belül Magyarország már korábban is csökkenő ütemű növekedését. A fizetési mérleg hiányát 2,5 milliárd euróra becsülik, az idegenforgalom megtorpanására és növekvő profitkivitelre számítanak. (Tartósabb lesz a lassulás, Napi Gazdaság, október 1.)
GKI Gazdaságkutató Rt.: 2,5 milliárd euró folyómérleg-hiány lesz az év végéig, amiben a gazdasági növekedés lassulása, ezen belül is az idegenforgalom megtorpanása lesz a ludas. (Lesz-e 4 százalék?, Figyelő, október 11.)
Vértes András, GKI Gazdaságkutató Rt.: „A gazdaság jelenlegi egyensúlya látszólagos, a fizetési mérleg kedvező alakulását az idegenforgalom átmeneti növekedése, az államháztartás jó pozícióját a kreatív könyvelés magyarázza.” (Napi Gazdaság, október 17.)
Kopint-Datorg, Pénzügykutató, GKI: A fizetési mérleg hiánya 2001-ben a GKI szerint 2,5, a Pénzügykutatónál 1,9 és a Kopint-Datorgnál kétmilliárd euró lesz. (Hosszú kemény tél?, Bank&Tőzsde, október 19.)