Biztosítottnak látom az önkormányzatok finanszírozását, az államháztartás alrendszerei közül – az európai uniós forrásokkal együtt – a települések támogatásai nőnek a legdinamikusabban – fogalmazott tavaly október elsején Lamperth Mónika belügyminiszter az önkormányzati rendszer tizenötödik évfordulóján az Országház előtt. Az ünnepségen, amelyre Magyarország csaknem 3200 települési önkormányzatának vezetőit hívták meg, a rendőrség elkobozta a Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak! transzparenst, amellyel a valóságot elfedő sikerpropaganda ellen tiltakozó helyi képviselők figyelmeztették 2002-es ígéreteikre a kormányt. Az incidens „méltó” szimbóluma lehet a MSZP–SZDSZ-koalíció második négyéves országlásának.
Nézzük a tényeket! Medgyessy Péter kormányának hangzatos, Cselekedni, most és mindenkiért című programja a 2002 és 2006 közötti időszakra három részből álló önkormányzati reformot: a települések autonómiájának megerősítését, a kistérségi közigazgatás létrehozását, a ciklus végére a regionális önkormányzatok rendszerének kialakítását ígérte. Ebből mindössze a kistérségek több célú társulását hozták létre, 166 kistérségben 157 ilyen társulás alakult, oktatási, szociális és egészségügyi intézmények fenntartására. A Belügyminisztérium álláspontja szerint a nehéz helyzetben lévő településeken egyre kevesebb gyermek születik, így a közös intézményfenntartás megoldást jelent. Csakhogy az önkéntesség kényszerré vált, ugyanis a társulásokból kimaradó önkormányzatok nem kapnak plusztámogatást. A települések egyharmada a csőd szélén táncol, felgyorsult az iskolák, óvodák, bölcsődék bezárási folyamata. A Pénzügyminisztérium adatai alapján 2005-ben a 3167 helyi önkormányzat közül 1150 település jutott önhibáján kívül hátrányos helyzetbe. A forrásokból közöttük alig húszmilliárd forintot osztottak szét. A jogszabályok szerint ugyan az önkormányzat nem mehet csődbe, mert az állam garanciát ad a működésre, egyre több falu, kistelepülés kényszerül működésihitel-felvételre. Pedig a Medgyessy-program az önkormányzati finanszírozás rendszerének átalakítását, kiszámíthatóságot, a feladatok és hatáskörök rendezését, a személyi jövedelemadó helyben maradó részének növelését, a pénzügyi és törvényességi ellenőrzés hatékony megoldását is ígérte. A 2004-ben színre lépő Gyurcsány-kormány Lendületben az ország! című programja csak szőr mentén foglalkozik az önkormányzatokkal, kimondva: tarthatatlan, amit ugyancsak balliberális elődje ígért a reformokról.
A gyurcsányi elképzelések szerinti kisebb és hatékonyabb államhoz a privatizáción át vezet az út, ezért a vagyoneladás folytatását és befejezését ígérték. A kiárusítás valóban folytatódott, és félő, hogy a választásokig felerősödik. Budapest és hazánk nagyvárosaiban az önkormányzatok ugyancsak jövőjük felélésére kényszerülnek. A fővárosi hitelállomány az idén jelentősen meghaladja majd a százmilliárd forintot, a kerületek és a nagyvárosok a még meglévő ingatlanvagyon értékesítéséből képesek fedezni a fejlesztéseket.
A jelenlegi kabinet nem fukarkodott az infrastruktúra fejlesztésének ígéretével, és az Épülő Magyarország című fejezet alatt a városi tömegközlekedés, az útfelújítások támogatását vetette papírra. A kormányzat a választások előtti időszakban ezért támogatja a budapesti aszfaltozásokat, a metróépítést, a kátyúzást, a csepeli szennyvíztisztító-beruházást, csakhogy a valóság egy kicsit más. A négyes metró törvénybe foglalt idei 30 milliárdos állami támogatása helyett a központi büdzsé csupán 15,8 milliárd forintot tartalmaz, eddig egy centiméter alagút nem épült meg belőle, s a korábban, sajtótájékoztatókon beharangozott több száz milliárd forintos fejlesztési összeg sem jelenik meg szám szerint a hivatalos és nyilvános dokumentumokban.
Azt, hogy a szocialista és a szabad demokrata ígéretekből szinte semmi nem valósult meg, jelzi, hogy az önkormányzati érdekképviseletek évről évre tiltakoznak az állami költségvetések összeállításakor, s az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is ugyanilyen rendszerességgel hívja föl a figyelmet a változatlanságra. Az évenkénti ÁSZ-jelentések alapján az állam az elmúlt években 300 milliárd forinttal rövidítette meg az önkormányzatokat. A Medgyessy-féle száznapos program keretében megemelt közalkalmazotti bérek fedezetét 2002-ben száz százalékban finanszírozta az állam, ma már a költségek felét sem állják.
A hét nagy országos önkormányzati érdekképviselet – a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Kisvárosi Önkormányzatok Szövetsége, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Magyar Faluszövetség – a 2006-os központi költségvetésről szóló állásfoglalásában kijelentette: az önkormányzatok forráslehetőségei az idén több mint öt százalékkal csökkennek, s a kormányzat az államháztartási hiányra hivatkozva az idén is zárolja az önkormányzatok pénzének egy részét. Az ágazati forráskivonás megközelíti a 70 milliárd forintot. Az érdekképviseletek a korábbi években is kifogásolták, hogy az önkormányzati költségvetések elkészítésekor az egyeztetések formálisak, a kormányzat nem folytat párbeszédet az érintettekkel. Ezt jól jellemzi az idei költségvetési vita is, amelyről Kovács Zoltán, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának fideszes elnöke azt mondta, hogy követhetetlen volt a kormánypártok milliárdokkal dobálózó javaslatsorozata. – A 2006-os közalkalmazotti béremelések költségeinek felét mintegy 22 milliárd forinttal finanszírozza az állam, csakhogy a szeptemberi emelések áthúzódó hatásai miatt ez az összeg a következő évben további 35-36 milliárdos kiadást ró az önkormányzatokra, miközben a köztisztviselők illetményemelését a településeknek kell kigazdálkodniuk – hangsúlyozta a fideszes politikus. – A kormány az úgynevezett kátyúpénzeknél a tízmilliárdos igénnyel szemben ötmilliárd forintot akart adni, s ehhez képest hagytak jóvá végül nyolcmilliárdot. Nem jut több pénz az okmányirodák fenntartására, az új közigazgatási eljárási törvény végrehajtására, az uniós normák szerinti e-közigazgatás bevezetésére, és az sem segít, hogy ebben a helyzetben nőtt a fejlesztésre fordítható keret – fűzte hozzá.
Jauernik István (MSZP), az önkormányzati bizottság alelnöke viszont azt emelte ki, hogy az önkormányzati ágazat anyagi támogatásánál jelentős változásokat értek el a koalíciós pártok. – Az államháztartási hiány miatti zárolás a tervezett 29,3 milliárd forintról 7 milliárdra csökkent, a központi büdzsé összességében 217 milliárd forintos fejlesztési kerete mellett jövőre további 320 milliárdos európai uniós támogatásra számíthatnak az önkormányzatok – sorolta a szocialista politikus, hangsúlyozva a terhek csökkenését az áfacsökkenés, az egészségügyi hozzájárulás megszűnése, illetve a családtámogatások átszervezése miatt. Jauernik nem tart attól, hogy a négyszázezer közalkalmazott, illetve a negyvenezer köztisztviselő béremelése komoly gondokat okozna, és 2006-ot az önkormányzatok szemszögéből nyugodt, kiegyensúlyozott évnek nevezte.
A fentiek fényében vált igazán érthetővé az a gondolat, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogalmazott meg tavaly egy önkormányzati konferencián: „Több pénz nincs az önkormányzati rendszer finanszírozására, de a belső átrendezés járható út.” Lamperth Mónika belügyminiszter tevékenységének harmadik évében pedig arról panaszkodott, hogy az önkormányzati rendszer fejlődésének korlátait a kétharmados törvények jelentik.
Számvevőszéki jelentések. A helyi önkormányzatok költségvetési helyzetéről az ÁSZ 2005-ben azt állapította meg, hogy a pénzügyi szabályozó rendszerben nem történt átfogó módosítás. Ugyanezt kifogásolták 2004-ben, míg egy évvel korábban felhívták a figyelmet arra, hogy az áremelkedésekre a kormány – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra sem ad központi támogatást.
origo.hu
Belehajtott egy autó egy óvodába Óbudán
