Nagy világcég az IKEA. Világszerte 410 millió vevője van. Forgalomban lévő katalógusainak példányszáma meghaladja a Bibliáét. A gigavállalat 2005-ben 19,4 milliárd dollárt forgalmazott. Most pedig ugrásra készen áll arra, hogy meghódítsa Oroszországot és Kínát. Az IKEA házi lapja, a Read Me az óriásvállalat célját magyarázza. Mármint a profitszerzésen kívül, mert arra nem tér ki. A cél az, hogy a lehető legtöbb ember napi életét javítsa. Ennek elérésére az IKEA áruházaknak minél több terméket kell eladniuk a fogyasztóknak.
A házi lapban sok mindenről nem esik szó. Például arról, hogy a „svéd minőséget” megtestesítő árucikkeinek egyharmada Ázsiából származik. A brit Guardian című lap vasárnapi kiadása, az Observer 2001. november 25-i száma szerint az IKEA gyártási tevékenysége a fejlődésben lévő országokban 32-ről 48 százalékra nőtt 1997 és 2001 között. Aminél azonban nagyobb baj az, hogy német és svéd dokumentumfilmek tanúsága szerint a cég gyáraiban lealacsonyító körülmények között dolgozó gyermekek munkáját használja fel Pakisztánban, Indiában, Vietnamban és a Fülöp-szigeteken.
Magyarországon az IKEA csak elad. Mégpedig úgy, hogy – mint a multinacionális vállalatoknál megszoktuk – szinte mindent ráhagy itteni menedzsmentjére, ami a „magyar pszichét” illeti. Amely vezetés elhitette azt, hogy nálunk a korlátok nélküli tegezés a módi. Tegezni akár a nyolcvanéves nyugdíjast is. A svéd vezetésnek ez nyilván kézenfekvő, hiszen Svédországban 1967-ben hivatalosan is áttértek a svéd nyelvben az általános tegeződésre. Hogy ugyanakkor például a belgiumi IKEA-hálózatban mind francia, mind pedig holland nyelven a magázódást megtartották, azt mutatja, az itteni, becsapásra építő, degradáló balliberális vállalatvezetési ethosz egyáltalán nem globális érvényű.
Akár a norvég Telenor magyarországi leányvállalatánál, a Pannonnál, amely újabban átállt a tegeződésre. Miután Norvégiában is ez a szokás. Az, hogy Norvégia nem Magyarország, ebben az esetben sem izgat senkit. „Ha üzenetet szeretnél küldeni, nyomd meg a kettes gombot”, parancsol egy határozott női hang nagymama korú kuncsaftjára is. Az átállásnál a cég még elfelejtette lecserélni a régi, magázódó parancsok egy részét, úgyhogy most még vegyes a menü.
Nem baj, anyus. Monopolhelyzetben mindent megcsinálhattok.
Mint egykor a Kádár-rendszerben.

Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert