Sikerült sarokba szorítania: a kommentelőkért kérte számon, akik azt írták, legközelebb őt fogják a hajánál fogva földre rángatni. – Ez talán belefér? – vált egyetlen nagy kérdőjellé Jurák. A Pesti Srácokon „rinyacsaj"-ként emlegették a tusványosi nőt, jogos hát, hogy számon kérte az Indexen, miért nem határolódott el a Jurák-ellenes hozzászólóktól. – Párbeszédre lenne szükség az újságírói etikáról – vetette még oda, majd sietett a szerkesztőségbe, megvágni az anyagot, amelyben a Németh-sajtótájékoztató után sikerült elszámoltatnia az Indexet. – Ez is a címlap tetejére megy, mint a legutóbbi, amikor azt a 444-est tettük helyre – lelkendeztek a szerkesztők. Érezték, végre megint valami fontossal állhatnak elő. Harc a nem kormánypárti újságírók ellen? Ugyan már. Pont azok akadékoskodnak mindig. Ha tehetnék, elvennék a kocsmát, az emlékévmegbízást, még az önkormányzattal kötött szerződésre is rákérdeznének.
Emezek persze ismét azon ugráltak, hogy Németh Szilárd meg sem tudja nevezni, ki ellen harcol. De ez tényleg csak propaganda. Valójában a kormánynak és a médiájának kell küzdenie a túlélésért. Kökény-Szalai Vivien is megmondta a Figyelőnek: a kommunista időket idézi, hogy megszabnák a TV2-nek, mi szerepelhessen a Tényekben. Naná, hogy újra megcsinálnák a Soros megölte volna az anyját anyagot – felelte merészen a hírigazgató, lelkében a tudattal, hogy őt nem törhetik meg. A pártállami kultúrpolitika szellemi örökösei hadd moralizáljanak, hadd uszításozzanak, a TV2 szabadságát nem nyomhatják el. És nem nyomhatják el az Origót sem. Még egy Fegyőr-féle rákosista szerkesztőségjárással sem. Ha kell, megerősítik a biztonsági rendszert – de a szabad média akkor is szabad marad.
