Jelen állás szerint úgy néz ki, hogy az Egyesült Államok technológiai cégei nemhogy tartani akarják a lépést, hanem a sor elején kívánnak masírozni. Gondoljunk például a zsenigyanús Elon Muskra és az általa alapított, elektromos autókat gyártó Teslára. A cég 2003-ban indult, első autóját 2008-ban dobta piacra. Alig fogyott belőle néhány darab. Idén debütáló legújabb modelljükre ugyanakkor már több mint 450 ezer előrendelés érkezett, pedig a cég időközben még a „Motors” tagot is elhagyta a nevéből, utalva rá, hogy sikertörténete sokkal többről szól, mint az autógyártásról. A Tesla innovációja egész iparágakat teremtett a semmiből. Megindultak a fejlesztések az áramtárolás területén, töltőállomások nőttek ki a földből, gyors ütemben javul a napelemes áramtermelés hatékonysága, az autók elkezdték magukat vezetni – és a sor még hosszan folytatható lenne. Mivel a társaság 2014-ben ingyenesen közzétette az összes szabadalmát, gyakorlatilag minden autógyár megindult utána, olykor kétségbeesett igyekezettel. A hagyományos technikájú autókban verhetetlen német gyártók félelme szinte tapintható. Nem attól rettegnek, hogy klímapokol köszönt a világra, mert az, ha lesz is, lezárt üzleti években számolva még messze van. Hanem attól, hogy lemaradnak a versenyben, s elesnek a profittól. Nem majd egyszer, hanem már holnapután. Ha viszont ringbe szállnak, és maguk is előállnak egy sor előremutató innovációval, a profitféltés származékos haszna a környezetvédelem lesz.
Hasonló folyamat látszik végbemenni az energiatermelésben is. Egy példa: a szélerőművek beépített kapacitása a 2001-es 24 gigawattról 2016-ra 487 gigawattra emelkedett a világban, úgy, hogy közben folyamatosan nőtt a turbinák teljesítménye, és egyre kevesebb problémát jelent beillesztésük az együttműködő villamosenergia-hálózatba. A zöldáramtermelésben élen járó országok ma még különböző módokon segítik a szél- és a napenergiával megtermelt áram átvételét, de közel van a pont, amikor erre már nem lesz szükség. Akik idejében élére álltak a változásnak, megszerzett tudásuknak köszönhetően letarolhatják az egyre bővülő piacot, az energetikában is kijelölve azokat a területeket, ahol profitra lehet szert tenni. Így feloldhatja ugyan az Egyesült Államok a szénerőművekre vonatkozó zárlatot, rábólinthat szénbányák nyitására, engedélyezheti a rétegrepesztéses olajkitermelést is – ha eljön az ideje, hogy pénzt csak a tisztább megoldásokkal lehet keresni, nem lesz épeszű vállalkozó Amerikában, aki haszon helyett szénben és olajban gondolkodna. Hosszabb távon biztosan nem.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!