Többféle tudós van. Akad ilyen is, meg olyan is. A Jugoszláviai Tudósok biztosan jók. Aztán vannak a szerények, akik egész életüket a tudománynak szentelik, hogy a hálátlan emberiség legfeljebb a haláluk után köszönetet mondjon nekik. Mert a hála nem tudományos kategória. Az erkölcs sem. Vannak pökhendiek, lenézők, a tudomány és a ráció nevében ellentmondást nem tűrők – és persze zsenik és váteszek is. Valamint magukat Istennek képzelők, ilyen is előfordul.
Hitlernek is voltak tudósai, akiket később szétkapkodtak az amerikaiak és az oroszok. Volt nagy forgalom a Checkpoint Charlie-nál. A tudósok adták nekünk az atombombát és a nejlonharisnyát. Az előbbi hasznáról és káráról megoszlanak a vélemények. Van az az iskola, amelyik szerint ha nem dobják le Hirosimára és Nagaszakira, akkor a japán vitézek még évekig ordítoznak és kaszabolnak a dzsungelben, ami további borzalmas emberáldozattal járt volna (ez persze inkább matematika, mint fizika), és a hidegháború is könnyen meleggé vált volna nélküle. Sok a „volna”, ami nem túl tudományos, de hát ez van. A másik tábor szerint mindez maga volt a tömény rettenet és a megbocsáthatatlan bűn. Itt szaladt egy kisgyerek, most meg hopp, beleégett a flaszterba kutyástul. A nejlonharisnyával kapcsolatban egyszerűbb a konszenzus. Szürkébb lett a világ, amikor ejtőernyőt készítettek belőle. Az atombomba feltalálói között volt olyan tudós elme, aki élete végéig lelkiismeret-furdalással viaskodott, és volt, aki nem. Különbözők vagyunk. A világ azóta is többször táncolt az armageddon szélén. Igaz, amerikai tudósok szerint a sör az atomcsapást is kibírja, és ez jó hír. Brit tudósok mindezt nem erősítették meg, de nem is cáfolták.
A nyolcvanas években a nagy villanások megakadályozásában élen járt egy férfi, aki nem tudós volt, hanem katona. Valahol a Szovjetunióban Petrov polgártárs ügyeletben tartózkodott, amikor azt látta a készülékeken, hogy az Egyesült Államok irányából rakéták közelednek hazája felé. Nem sok ideje maradt a tökölésre. Ha izomból értesíti a feletteseit, azok nyomnak egy válaszgombot, és jó estét, lehet összesöpörni a hamut itt is, ott is. Felmerült viszont benne a téves riasztás gondolata, ami be is igazolódott. Műszaki hiba, kis kavics a tudományos gépezetben. Petrovot a biztonság kedvéért azért leszúrták az egyénieskedés miatt, ám a világ kapott egy újabb sanszot.
A valóságban. Mert ez nem a Kémek, mint mi Chevy Chase-zel és Dan Aykroyddal, és nem is egy James Bond-sztori. Az emberiség megmentőjének halálhíre a napokban járta be a világsajtót – bár állítólag már a tavasszal elhunyt. Hiába, az atombizniszt érthető módon körüllengi némi titokzatosság. Vannak atomhatalmak, amelyek nem szeretnék, hogy mások is a tudás és a hatalom birtokába kerüljenek. Ez is érthető. Elég, ha rápillantunk a perverz észak-koreai dagira, vagy a térképen az Irán és Izrael közti távolságra.
Viszont Észak-Koreában is dolgoznak tudósok. Más kérdés, hogy őket valószínűleg nem elsősorban pénzzel, publikációs lehetőségekkel és előmenetellel motiválják, hanem egy hideg csővel a tarkójukon, és azzal az eséllyel, hogy nem lövik bele őket rakétára kötözve a demilitarizált övezet közepébe. Buzgalmuk így emberileg nagyon is érthető, hiszen az utolsó hős tudós Indiana Jones volt. Trump elnöknél ugyanakkor szakadozni látszik az amúgy is vékonykának tűnő cérna, ami beláthatatlan következményekkel járhat. Mert jó ötletnek tűnik végre beletolni azt az agyament rezsimet a tengerbe, de menne velük minimum két ország egy népének jelentős része is. A vízzel együtt a csecsemő is, mint egy másik tudományos probléma, a homeopátia esetében akár.
Mert hatalmas most a tudományos összeborulás a tekintetben, hogy a homeopátia en bloc hülyeség, áltudomány és színtiszta ezotéria. Utoljára akkor volt ekkora egyetértés a tudományban, amikor Semmelweist nézték hülyének, miközben koszos kézzel kutattak a nőkben. Szóval csak óvatosan. Ez azért nem a tedd a kezedet a tévére kategória.
