A törvényjavaslatba öntött koncepcióból végül kimaradt a megfosztásuk a választójogtól, de a végeredmény arra utal, hogy a szövegezők komoly engedményeket tettek a Gyurcsány-pártnak. A megszült vegyes választási rendszerben a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok egy külhoni választókerületet alkotnának, és ott összesen két országgyűlési képviselő lenne választható. Legalább ennyire fontos a törvényjavaslat 12. paragrafusa, amely szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár a lakóhelye szerinti egyéni választókerület egy jelöltjére és egy országos listára szavazhat, míg a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár a külhoni választókerület jelöltjeire adhatna le szavazatot, azok sorrendjének meghatározásával.
A baloldali pártok által megszövegezett javaslat a következőt jelentené: a két parlamenti mandátumra korlátozott külhoni magyar képviselet a 222 fősre emelt parlamenti létszám kevesebb mint egy százaléka lenne. Érdemes ezt a számot összevetni a horvátországi arányokkal, ahol a külföldön élő horvátoknak szintén van választójoguk. Az ottani száborban a képviselők két százalékát választja a horvát diaszpóra – vagyis kétszer akkora joga van beleszólni egy külhoni horvátnak anyaországa ügyeibe, mint egy határon túli magyarnak a sajátjába. Az igazán cseles megoldás az, hogy a külhoni magyarok már nem szavazhatnának a hazai pártlistákra. Ismert: a határon túl a hazai baloldali pártok támogatottsága szinte elenyésző (hosszú a 2004-es népszavazási kampány árnya), ott még jó ideig csak jobboldali pártok lesznek a befutók. Vagyis a baloldal a választási javaslatával lehetetlenné tenné a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok számára, hogy az általuk preferált pártra szavazzanak.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!