Francis Fukuyama írja Bizalom című könyvében: a „sikeres gazdasági közösségeket minden társadalomban a bizalom fogja össze”. Miért ne lehetne társadalmak között is bizalom? Persze naivitás lenne „a határnélküli bizodalom édes álmában hortyog”-ni – mondja Széchenyi István. Nem mindenkivel könnyű szót érteni: zártabb, alacsonyabb bizalomszintű az úgynevezett családcentrikus társadalom, mint amilyen Olaszország vagy Kína. Erős spontán társas készségével magas bizalomszintű például Németország vagy Japán.
A bizalmat családtag is fölboríthatja. Ilyen konfliktusokra épülnek Shakespeare drámái, ezek is minták ahhoz, hogy „jó intuícióra van szükség”, amely „élménytapasztalatokból ered” – állítja Heller Ágnes. A bizalom erény – ám nem a vak bizalom. Hankiss Ágnes emlékeztet A bizalom anatómiája című könyvében: a Biblia is azzal indít, hogy az első emberpárnak, mérlegelve az információkat, nem kellett volna bíznia a kígyóban. De a csalódottság túllőtt a célon. Az alaptalan bizalom után kész a másik baj, az alaptalan bizalmatlanság. Bízva bízzunk, de azért tartsuk szárazon a puskaport? Át kell látni a szélhámosság-stratégiákat. Ha így születnek a gazdasági-politikai szerződések, optimális eséllyel tartják be azokat a felek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!