Furcsa érzés lehet ma nyugdíjasnak lenni Magyarországon. Van, amikor senki sem törődik az idősekkel, máskor a megtakarításaikra van szüksége az államnak. Előfordul, hogy politikai ellenfeleit szidja miattuk a hatalom, máskor voksaikra hajtanak a pártok. Utóbbi esetben semmi nem drága. A kormányzat ilyenkor az idősek gyámolítójának szerepében tetszeleg. A 2018-as választások közeledtével sincs másként. A kabinet a lehető leggyorsabban meg akarja szerezni a sokszor megvezetett és lenézett korosztály kegyeit, így ezúttal nemcsak Erzsébet-utalványt, hanem az ország történetében először nyugdíjprémiumot is ígér. 2017 végéig 84 milliárd forintot szán extra juttatásokra.
A kampánykommunikáció fókuszában az a megállapítás áll, hogy az idősebb korosztály sorsáról kizárólag a mostani kormány gondoskodik. Ez a kabinet kötött velük szerződést arról, hogy megőrzi a nyugdíjak értékét, és ha az egész országnak többlete keletkezik, abból a nyugdíjasoknak is juttat, hiszen az ő munkájuk is hozzájárult a most aktívak sikeréhez. A fenti üzenetet az ellenzék besározásával igyekeznek erősíteni: a korábbi baloldali kormányok elvették a 13. havi nyugdíjat, nem adtak nyugdíjprémiumot, háromszorosára emelték a gáz árát, megduplázták az élelmiszerek áfáját, sőt ki akarták fizettetni az idősekkel a vizitdíjat és a kórházi napidíjat is. Számtalan esetben emlékeztetnek a kormány tagjai arra, hogy Gyurcsányék elvették a 13. havi nyugdíjat. Amellett, hogy ez nem igaz – a lépést a Bajnai-kabinet tette meg –, tökéletesen látszik, hogy a politikai handabanda mögött nincs valódi akarat. Hiszen a 13. havi nyugdíjat a 2010 óta hatalmon lévő második és harmadik Orbán-kormány sem hozta vissza.
A nyugdíjprémium-fizetésnek – ami szintén a Bajnai-kabinet ötlete volt – csak most, a 2018-as választás közeledtével jött el az ideje. Ráadásul nemcsak azok kapják meg a prémiumot, akiknek törvény szerint járna, hanem mindenki, aki nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül. Nem csupán az idén – ha megfelelő eredmény születik a választásokon, akkor jövőre is. A prémiumon felül kiegészítő nyugdíjemelést is adnak, ami egy 118 ezer forintos átlagnyugdíjnál több mint 11 ezer forintot jelent. Ha hozzáadjuk ehhez az újra beígért 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt, akkor egy átlagos nyugdíjas a következő két hónapban 34 ezer forint többletbevételhez jut. Az utalvány forgalmazója, az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. pedig mintegy 2,1 milliárd forint extra bevételre számíthat.
A nyugdíjasoknak nem jön rosszul a pluszpénz. Az idősek csak azt sajnálhatnák, hogy ez nem számít bele a nyugdíjalapba, azaz a jövő évi emeléskor nem veszik figyelembe. Ám erről sehol sem tesznek említést kormánykörökben, ahogy arról sem, hogy az igazi megoldást az jelentené, ha megemelnék a 2008. január 1. óta változatlan, 28 500 forintos nyugdíjminimumot. Miért nem lépik meg ezt? A kormány magyarázata szerint azért, mert az emelés számos ellátást, támogatást, segélyt érintene, vagyis százmilliárdos nagyságrendű kiadási többletet okozna a költségvetésben. Érdekes, ez a nagyságrend bizonyos rendezvények – mint a vizes vb – esetében nem zavarja annyira a kormányzatot.
Mindenesetre az ellenzéki pártok is kezdik célkeresztjükbe emelni a nyugdíjasokat. Miért ne tennék? Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője bejelentette: ha megnyerik a választást, visszaállítják a 13. havi nyugdíjat, legalább 50 ezer forintra emelik a nyugdíjminimumot, 50 százalékkal növelik az időskorúak járadékát, nyugdíjkorrekciós programot indítanak. Az LMP ezenközben ötpárti parlamenti egyeztetést akar bizonyos idősügyi nemzeti minimum ügyében.
Az ígéretek földjén ismét a nyugdíjasok vannak soron. Vajon melyik társadalmi csoport csatlakozhat melléjük?
