Vagy nevezzük ezt inkább realizmusnak? Igen: mert a szociális igazságosság mellett a belbiztonság volt a kampány slágertémája. A Bild felmérése szerint a terrorizmus megfékezését és a bűnözés visszaszorítását a megkérdezettek 69-69 százaléka tartotta fontos kérdésnek. Egy népszavazás esetén ma a németek 48 százalék szavazna a bevándorlás szigorítása mellett, 46 ellene, miközben menekülteket 90 százalék továbbra is befogadna. Mindez Magyarországról nézve furcsa lehet, ám német viszonylatban ez a korábbi nyitottság érezhető csökkenését mutatja, különösen a gazdasági okokból érkezők tekintetében. A trenddel minden pártnak számolnia kell, ám hogy az egytémás AfD-nek még lehetnek gondjai, azt jelzi, hogy a bevándorlás korlátozását csak a németek 29 százaléka tartja kiemelten fontos kérdésnek. Bajba is kerülhet tehát az AfD, ha a következő kormány csendben tovább zárja a kapukat.
Népszerű ezekben a napokban Merkel pirruszi győzelméről beszélni. A CDU–CSU 33 százaléka 1949 óta tényleg a második legrosszabb eredmény, ám az egyértelműen csökkenő trendből, a 35 százalék körüli átlagból valójában a négy évvel ezelőtti 41,5 százalék lóg ki. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Merkel 12 évi kormányzás után tart itt, akkor nem is rossz az a 33 százalék. Érdemes ráadásul az eredményt onnan is nézni, hogy két éve a kancellár hatalmasat hibázott migránsvonalon, és onnan hozta vissza megrendült népszerűségét. Ne felejtsük el, hogy az év elején Martin Schulz SPD-je majdnem beérte az uniópártokat – és akkor még nem beszéltünk arról, hogy miként szerepeltek a hagyományos nagy pártok mondjuk Franciaországban.
