1918–2018

Vajon sikerül-e az első világháború végéről szóló megemlékezést – újra – az európai perspektívák felé irányítani?

Az elkövetkezendő évben ezek a kérdések különös aktualitást kapnak. Sok európai ország fogja ünnepelni állami szuverenitásának századik évfordulóját. Mások inkább a vereségükre és annak következményeire fognak emlékezni. Nyugaton és Keleten egyaránt vannak növekvő támogatottságot élvező populista mozgalmak, amelyek szkeptikusan állnak szemben a parlamenti demokráciával és az európai integrációval. A nacionalizmus újabb hulláma fenyeget. Vajon sikerül-e az első világháború végéről szóló megemlékezést – újra – az európai perspektívák felé irányítani?

Többről van szó, mint az emlékezésről egy szörnyű háború következményeire és áldozataira. Értékelni kell Európa és a világ békéjét, a népek önrendelkezési jogának általános jelentőségét, a demokratikus jogállamiságot. Az első próbálkozás arra, hogy 1918 után ezeket az értékeket az egész világon elterjesszék, sikertelen volt. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalakításával és az emberi jogok deklarálásával 1945 után kezdődött a második kísérlet. Eredményeit Európában leginkább csak a kontinens nyugati fele élvezhette. A hidegháború befejezése után úgy látszott, ezek az alapértékek véglegesen érvényesülhetnek. De még ma is átláthatatlan a helyzet, és szinte mindenhol veszélyben vannak ezek a jogok. A háború befejezésének századik évfordulója megfelelő időpont az 1918 utáni törekvések megvalósítására, egy átfogó békerendszer megteremtésére, az emberi jogok, a gondolatszabadság, jogállamiság és a nemzetközi jog betartásának határokon átnyúló határozott követelésére. Erre akarunk felhívni!

Német történészek és politikusok kezdeményezésére született ez a nyilatkozat, amely ezen a napon számos rangos európai újságban napvilágot lát. A felhívást Németország mellett Ausztria, Belgium, az Egyesült Államok, Finnország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország, Ukrajna és Magyarország képviselői jegyzik. A magyar aláírók: Balázs Péter politikus-diplomata, Gyarmati István diplomata, Hegedűs István szociológus, Jeszenszky Géza történész, Pók Attila történész, Ungváry Krisztián történész.