Érzékeny, nehezen ellenőrizhető történetekről van szó. Magyarországon rendre megnevezik az elkövetőt, és mindig közismert, magas pozícióban lévő művészek neve kerül elő. Noha nem csak ők követhetnek el ilyesmit. Az Indexen megjelent felmérés szerint a férfiak egy, a nők nyolc százaléka – tehát nagyjából 350 ezer nő – szenvedett el élete során szexuális zaklatást. Ez alatt a fizikai értelemben vett molesztálást, bántalmazást értik, a verbális inzultusok, a telefonon történő zaklatás nincs benne. A felmérés szerint az esetek 34 százalékában olyan személy az elkövető, akitől a sértett jövője függött, azaz a klasszikus hatalmi visszaélés az esetek harmadát jellemezte. 28 százalékban ismerős, 38 százalékban idegen molesztálóról számoltak be a nők. Érdekes kérdés, hogy az ilyen esetek hol, hogyan történnek. Szórakozóhelyen? Utcán? Kinek és miért jut eszébe olyasmi, hogy a fenekébe markoljon egy idegen embernek? Még érdekesebb, hogy ezek az élmények nem függenek a társadalmi státustól, minden rétegben előfordulnak.
A nyilvánosság könnyebben meghallja a közismert emberekről szóló történeteket. Azok hírértéke nagyobbnak tűnik. De közel sem biztos, hogy a szexuális visszaélésekről szóló beszélgetést ennek a hírértéknek kell meghatároznia. Ugyancsak fontos kérdés ezenfelül, hogy hol húzódnak a határok. Mi az a vétek, ami bocsánatkéréssel és etikai szabályzattal rendezhető, és mi az, amivel végképp kiírja magát addigi életéből egy ember.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!