A svédországi Boras városában nemrég kisebb botrány kerekedett abból, hogy egy könyvtárban egy napközis csoport tagjai a Harisnyás Pippit hallgatták hangoskönyvön, és a felvételen elhangzott a „néger” szó. Egy arra járó könyvtárlátogató kihívta a rendőrséget a felháborító kifejezés hallatán, uszítással vádolva az intézményt. A hatóságok végül nem indítottak eljárást, ám a könyvtár igazgatója ígéretet tett, hogy a bűnös hangoskönyvet kiiktatják az állományból, és beszerzik helyette az újabb, politikailag korrekt verziót, amelyben a főhős kislány apját már nem „a négerek királya”, hanem „a Déltenger királya” néven illetik.
Ez az, a Nyugat hanyatlik! – vágnánk rá első felindulásunkban. Ne tegyük. A kérdés bonyolultabb.
Jó tizenöt évvel ezelőtt részt vettem Amszterdamban egy konferencián, amelyen az volt a kérdés, mitévő legyen a műfordító, ha egy általa a saját nyelvére ültetett, régebben írt könyv eredetijében ma már nem használt, a társadalom bizonyos csoportjaira nézve sértő szavak, kifejezések szerepelnek. A jelen lévő fordítók két táborra szakadtak: volt, aki szerint gondolkodás nélkül átalakítható a szöveg, és nyugodtan át lehet írni a nem illendő részeket, míg mások úgy vélték, ez nem más, mint a szerző művének meghamisítása, ezért mindent úgy kell leírni, ahogy az eredetiben szerepel.
A probléma tehát régebb óta létezik. A minapi svédországi sem az első ilyen eset volt. Nyáron a Stockholmhoz közeli Botkyrka „járás” (svédül: kommun) könyvtáraiból száműzték a Harisnyás Pippi a Déltengeren című könyv régi példányait, 2015-ös kiadásúakat beszerezve a helyükre. Utóbbiakból kigyomlálták a ma rasszistának tekintett fordulatokat, többek között azt a jelenetet is, amelyben Pippi csodálkozva konstatálja, hogy a kínaiaknak ferde a szemük. Hasonlóképpen járt a belga Hergé, akinek kultikus képregényhőse, Tintin egy 1931-ben kiadott füzetben az akkor még Belgiumhoz tartozó Kongóba látogat, és ott mai szemmel nézve valóban furcsán viszonyul az őslakosokhoz: picit bugyuta, gyerekszerű lényekként kezeli őket. A képregényt Angliában 2007-ben a könyvesboltok a rasszizmusellenes bizottság határozatának értelmében a felnőtteknek szóló művek közé helyezték a gyerekrészlegről, mondván, olyan elemeket tartalmaz, amelyek bizonyos olvasóknak sokkolók lehetnek. Nem sokkal később egy Belgiumban tanuló kongói diák, Bienvenu Mbutu Mondondo panaszt tett a brüsszeli bíróságon a képregény miatt, mivel úgy vélte, az minden kongóira nézve sértő, ezenkívül pedig rasszista. Mondondo jelképes, egyeurós kártérítést követelt, továbbá azt, hogy a művet vonják ki a forgalomból. Indítványát elutasították.
