A kiválasztás szakmaiatlan volt, mert a nyilvánosság elé semelyik pályázó részéről nem került sem hatásvizsgálat, sem kockázatértékelés. Holott jó lett volna észérvekkel alátámasztva is látni, miért jobb a drogliberalizációban, eutanáziában utazó Hollandiába telepíteni a gyógyszerhatóságot, mint például a kérdést másképp látó Lengyelországba. Minthogy a bankfelügyelet székhelyét is kalapból húzták ki, az elkövetők sem fognak tudni válaszolni arra, miért van jobb helyen a felügyelet Párizsban, mint Frankfurtban vagy Dublinban. Jó lett volna olyan elemzést is látni, hogy a költöző hatóság hol mekkora hatással lenne a gazdaságra. Miért ne segíthették volna Brüsszelből ezúttal mondjuk Zágrábot? Egy ilyen lépés reptéri utasforgalomban, vendégéjszakában, az adott ország általános megítélésében is segíthetne. Amire pont az unió keleti felének van inkább szüksége, ha már állandóan felzárkóztatásról, a fejlettségi szintek kiegyenlítéséről hallunk.
A folyamat etikátlan volt, mert a gyógyszerhivatal jóval a végső döntés előtt publikálta belső hangulatfelmérését. Ez azt sugallta, hogy Amszterdam vagy Koppenhága sokkal jobb hely, mint Bukarest, Varsó vagy Szófia, és a társaság majd egésze felmondana, ha ide kellene költözni Bécs, Barcelona vagy Milánó helyett. Mintha bárki is kötelezné őket a költözésre. Mintha Romániában, Lengyelországban vagy Bulgáriában nem lehetne összerángatni 900 magasan képzett embert, aki villámgyorsan jelentkezne a jól fizető állásokra.
A kiválasztás cinikus is volt. A kezdetekkor sem merült fel, hogy szakértői alapon csapjanak össze a pályázók. A déli és keleti államok számára rossz emlékű szavazási hercehurca tetejére a hoppon maradt Szlovákia tette fel a koronát. A szlovák fél az utolsó, harmadik körben tartózkodott, tökéletes (ha tudatos, akkor jár a taps a delegációnak) dramaturgiával megágyazva az idegtépésnek. Ugyanis a gyógyszerügynökség és a bankhatóság esetében is döntetlen alakult ki, 13-13 szavazattal (Nagy-Britannia értelemszerűen nem voksolt egy körben sem). Ez eredményezte a kalap-cetli mutatványt. A gyógyszerügynökség kalapjában ekkor már csak Milánó és Amszterdam, a bankhatóságéban Párizs és Dublin neve volt. Megcsinálták, ezúttal is, maguknak. Ezek után talán nem is kellene annyira meglepődniük, amikor Varsó vagy Budapest újabb kritikát ereszt meg feléjük.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!