Ezek a filmek, történetek, univerzumok ráadásul több milliárd ember kedvencei, világszerte ismert márkák, így hatással vannak mindenkire Hollywoodtól az új-zélandi Christchurchig, Tápióbicskétől Fokvárosig, Karcagtól Hongkongig. Egyáltalán nem mindegy, hogy éppen milyen üzenetet, világlátást, erkölcsöt közvetítenek – vagy hogy milyet nem. Az utolsó jedikben például ismét a jók lázadása a téma a gonoszokkal szemben, és még némi kellően elsikált kapitalizmuskritika is előkerült, amikor a szegényeken élősködő fegyverkereskedőket ismertük meg egy kaszinóbolygón.
A Disney persze alapvetően nem egy piac- és versenytorzító, irányított kapitalista környezetben nőtt ekkora mamutcéggé, mint a facebookos Mark Zuckerbergnél is okosabb Mészáros, hanem népszerű alkotások gyártásával, ügyes marketinggel és jó üzleti döntésekkel. A monopolhatalom küszöbén azonban kevés személy, állam és cég tudta visszafogni magát a történelem folyamán. Az elmúlt hónapokban a Disney is kimutatta a foga fehérjét: egy a cég számára kellemetlen oknyomozó riport miatt kitiltották a Los Angeles Times újságíróit a filmes óriás vetítéseiről. Az amerikai kritikusok szervezetei erre bojkottal fenyegettek, mire a cég visszalépett. Az új Star Wars-film kapcsán pedig arról szóltak a hírek, hogy a Disney már-már teljesíthetetlen, de legalábbis rendkívül előnytelen feltételek elé állítja azokat a mozikat, amelyek vetíteni szeretnék a filmet. E folyamatok nem azt jelzik előre, hogy a Disney felelősen kezelné egyre növekvő befolyását.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!