Most volt itt a kínai miniszterelnök, Magyarországon zajlott le a 16+1 Kína–Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozó. Biztosan lesznek jelentős beruházások (a számunkra értelmetlen Budapest–Belgrád-vasútvonalon kívül is), ahol tárt karokkal várják majd a kínaiul tudó magyarokat, gondolhatnánk. Ám ez nem ilyen egyszerű. A kínaiak és a nyugatiak közötti üzleti tárgyalás általában angolul folyik, sőt a kínaiak nem feltétlenül örülnek, ha olyan külföldibe botlanak, aki beszéli a nyelvüket. (Hacsak nem Mark Zuckerbergről, a Facebook alapítójáról van szó, aki néhány éve egy kínai egyetemen fedte fel mandarintudását.) De egy olyan kínai cégnél, amellyel érdemes egy európainak üzletelnie, úgyis tudnak angolul. Egy olyan céggel viszont, ahol csak kínaiul tudnak, az európaiaknak nem sok dolga lehet.
Persze ha valóban meg akarjuk ismerni a keleti gondolkodásmódot, akkor érdemes az írásjeleket tanulmányozni. Ezek mind egy-egy szótagot jelölnek, mert a kínaiak képekben, kifejezésekben gondolkodnak. Szakértők szerint ez a holisztikus, ugyanakkor pragmatikus szemlélet mutatkozik meg Kína gazdaságpolitikájában is, hiszen nem kötelezi el magát egyetlen választott modell mellett, mindenből a számára működő elemeket válogatja össze. Így sokkal inkább jellemző rájuk a hosszú távú gondolkodás és az ehhez szükséges türelem. Ez a végtelen gyakorlatiasság az oka annak, hogy Magyarországban sem a barátot keresik, hanem a helyet, ahol pénzt tudnak költeni és keresni. Ennek fényében viszont mi, magyarok általában értelmetlen dolgokat próbálunk rájuk tukmálni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!