A műanyaghulladék világméretű felszaporodásának másik oka az emberi felelőtlenség. Ott is műanyagot használunk, ahol nem kellene. Holott az eldobható szatyrok helyett választhatunk tartós vászontáskát, a flakonos mustár helyett vehetünk üvegeset. A műanyaghulladék eldobálása még jelentősebb probléma. A tengerjáró hajókon, a városokban nem megfelelően gyűjtött hulladékból alakulnak ki a szemétszigetek, a műanyaghulladékkal borított folyók, folyópartok.
Kétségtelen, hogy segít a probléma megoldásában a szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás, ám az sajnos csak kevés helyre, kevés országra korlátozódik. Hazánkban sem minden településen sikerült megoldani a gyűjtést, és az újrahasznosítás is csak részleges. Bizonyos műanyagokat ráadásul egyáltalán nem lehet feldolgozni. Néhány ország úgy szabadult meg a hulladék nagy részétől, hogy Kínába szállította, úgymond újrahasznosításra. Most a távol-keleti állam nemet mondott, az év végével megtiltja a hulladékok importját. Ugyanakkor félő, hogy a leleményes „fejlett” országok más ázsiai vagy afrikai országokat kínálnak meg szeméttel. Van vajon megoldás a problémára? Az Európai Unió most készíti a műanyag-stratégiát. Kérdés, hogy ennek középpontjában a szeméttől való megszabadulás és a részleges újrahasznosítás áll-e majd, vagy gyökeresen új szemlélettel a csomagolóanyag-használat újragondolása is hangsúlyosan benne lesz. Egy biztos: tudatosabb vásárlással mi, fogyasztók is óriási szerepet vállalhatunk ebben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!