Következő mérkőzések
Grúzia
15:002024. június 22.
Cseh Köztársaság
Törökország
18:002024. június 22.
Portugália

Miért fontosak a civilek?

A sorosistának nevezett szervezeteket sújtó intézkedések a teljes civil szférát gyengítik.

Ambrus Vilmos
2017. 12. 28. 17:20
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ünnepek előtt sem szűnt Magyarországon a Fidesz keltette hisztéria a Soros György által (is) támogatott civil szervezetek ellen. A nagyobbik kormánypárt egyes politikusai nyíltan, nemegyszer sajtónyilvános eseményeken fenyegettek Debrecenben és Pécsett működő civil szervezeteket – rajtuk kívül pedig minden, nekik nem tetsző, „sorososnak” minősített szerveződést. Jellemző, hogy e civilek ellen olyan levitézlett kormánypárti politikusok szólaltak fel elsőként, mint a baranyai megyeszékhelyet totálisan eladósító Páva Zsolt pécsi polgármester, a leginkább a politikai paprikajancsi szerepére alkalmas Kósa Lajos, a kétes múltú Szita Károly, Kaposvár első embere, vagy a miskolci polgármester, Kriza Ákos, akinek városában sorjáznak a megoldatlan szociális problémák. Nyilatkozatuk lényege: nem engedik, hogy városukban a Soros-terv végrehajtásán dolgozó szervezetek, bevándorlásszervező irodák tevékenykedjenek. Egyben felhívták a lakosságot, ne adjanak teret, lehetőséget ezen szervezetek működésére.

Most ne foglalkozzunk azzal, hogy Soros-terv nem létezik, és attól is tekintsünk el, hogy a felsorolt politikusok gyalázatos kijelentései köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Emlékeztessünk viszont arra, hogy a debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete hajléktalanoknak történő ételosztáson, adománygyűjtésen és a kerékpározás népszerűsítésén keresztül szervezi a bevándorlást. A pécsi Emberség Erejével Alapítvány hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával és iskolán kívüli programok szervezésével veszélyezteti a magyar emberek biztonságát, hétköznapjait.

A külföldről támogatottnak bélyegzett civil szervezetek ellehetetlenítése, fenyegetése nem áll meg az úgynevezett Soros-féle szervezeteknél. A Fidesz egyre embertelenebb rendszerében nem mutatnak jól az olyan humánus és szociális célú akciók sem, mint a közterületi ételosztások, a rászorulók támogatása, vagy a környezet védelméért történő kiállás – márpedig ilyen és hasonló, a kormánynak nem tetsző tevékenységet számos civil szervezet végez. A civilek elleni szankciók, akciók az új évvel sem érnek véget, mert Rogán Antal propagandaminiszter parlamenti bizottsági meghallgatásán nemrég arról beszélt, januárban intézkedéscsomagot dolgoznak ki a Soros-terv megállítására. Ha meg akarjuk érteni, miért veszélyesek a kormány egyre vadabb civilellenes lépései, tisztában kell lennünk a civil társadalom legfontosabb jellemzőivel.

Egy demokratikus társadalom akkor működik igazán jól, ha jelen vannak benne az állampolgárok által indított kezdeményezések, a helyi és nagyobb körben funkcionáló, érvényesülő közösségek, egyszóval a társadalmi önszerveződés. Ahogy erre többek között szociológusok, politológusok, közgazdászok, néprajzkutatók rámutattak, e fogalom azt a közösségi igényt jelenti, amelynek során az állampolgárok a társadalmi nyilvánosság és a jogi keretek között intézményes csoportokat hoznak létre. Ez a civil társadalom – és általában egy társadalom – fejlettségének fokmérője. Megmutatkozik a különböző korokban és a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben. A falusi műkedvelő tevékenységgel foglalkozó egyesületektől kezdve a településszépítést célul tűző közösségek, egyházi szervezetek működésén át a nemzetközi kapcsolatokat ápoló jogvédő szervezetekig rendkívül széles és színes a spektrumuk. Kutatásukkal az előbb említett tudományágak képviselői mellett olyan nagy formátumú szaktekintélyek is foglalkoztak, mint Orbán Viktor, aki az egyetemi szakdolgozatában írt erről. Ha valaki, ő pontosan tudja, mi az, amit most el akar lehetetleníteni.

A civil szervezetek elleni folyamatos támadás tehát a „civilséget”, a társadalmi önszerveződést, vagyis az alulról szerveződő kisebb-nagyobb közösségeket, ezen túlmenően pedig a társadalom egy működőképes és nagyon fontos rendszerét veszélyezteti. De nem csak azokat: az egyének és közösségek nyilvánosság előtti demokratikus kiállását és fellépését, azaz a civil kurázsit is megpróbálja megakadályozni oly módon, hogy retorziókat helyez kilátásba, vagy éppen foganatosít. (Néhány napja éppen e helyütt írtunk arról, a pécsi civilek melletti demonstráció egyik szónokát, hogy, hogy nem, a tüntetés után nem sokkal kirúgták az állásából.)

Nyilvánvaló: azzal, hogy a Soros Györgyhöz kötődőnek minősített civil szervezeteket igyekszik eltakarítani a kormány, a teljes civil szférát gyengíti, erodálja, és ez nem véletlen. Mert ne legyenek illúzióink: ha valami önálló kezdeményezésen alapszik, azt a nemzeti együttműködés rendszere nem díjazza. Azt csak találgatni lehet, hogy a fideszes politikusok karácsony előtti nyilatkozatai és a Rogán Antal által beharangozott intézkedéscsomag után milyen további lépések jönnek majd a civilek ellen. Tudjuk, ez a kormány nem válogat az eszközökben – sok jóra tehát nem számíthatnak a civil szervezetek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.